Mitől Újbást Egyházasbást?

Azóta a szentpéteriek visszavették falujuk nevét, Medvesalján viszont a Gortva-patak völgyében a falutábláról azt tudhatjuk meg, hogy nem Egyházasbástra, hanem Újbástra érkezett meg a vándor.

Ajnácskő felé fordulva egyáltalán nem csodálkozom azon, hogy a költő Tőzsér Árpád, Péterfala szülöttje szerelmes lett e tájba, hiszen ha kimondjuk azt, hogy Gömör gyönyörű, akkor a Gortva-patak völgye, a Medves és Medvesalja tájbéli szépsége talán még ezen a jelzőn is túltesz. Akár az ajnácskői várdombról, akár Somoskő vártornyából nézünk a zömében honfoglalás kori településekre, a látható emberi beavatkozás ellenére is olyan érzés kerít hatalmába itt, Európa közepén, mintha mi lennénk az elsők, akik ebben a csodálatos látványban részesülnek. A völgyből kimagaslik Egyházasbást (ha ma Szlovákiában nincs is ilyen nevű település, én megelőlegezem a régi-új nevét) templomtornya, melynek harangjai az elcsatolást követően hosszú időn keresztül egyedüliként hívták szentmisére a Medvesalján élő katolikusokat.

Egyházasbást utcáit járva ma is látható, hogy módos emberek lakták, ugyanakkor az is szembetűnő, hogy annyi más magyar településünkkel együtt ezt a falut is az elöregedés veszélye fenyegeti.

Czikora Ágnes polgármester asszonytól tudom meg, hogy a trianoni időben még közel ezer lelket számláló községben ma 543 ember él, aki itt nem magyar, az vagy benősült, vagy menyecskének jött Egyházasbástra. A polgármester asszony elmondta, hogy faluja annak ellenére, hogy a volt szövetkezet gazdát cserélt, a rendszerváltozást követően gazdaságilag nem roppant össze, s a munkanélküliség is a hivatalosan közölt országos átlag körül mozog. Legtöbben a tájra jellemző mezőgazdasági tevékenységből élnek, ami most úgy tűnik, hogy veszélybe került, mivel a volt mezőgazdasági szövetkezet vagyonát és bérleményeinek jelentős részét átvevő Agrobasta kft. már huzamosabb ideje pénzügyi nehézségekkel küszködik. Jó lenne, ha elkerülnék a csődöt – véli a polgármester asszony –, mert ha ez a munkaadó megszűnne, a munkaképes lakosságnak jelentős része bizonytalan helyzetbe kerülne.

Czikora Ágnes elmondta azt is, hogy Egyházasbáston évente átlagosan öt gyermek születik, így ha kis létszámmal is, de fenn tudják tartani mind az iskolát, mind pedig az óvodát. Korábban a 9. osztályig ide jártak a gyerekek, de miután Gömöralmágyban megépült a 24 tantermes nagy iskola, Medvesalja minden községéből ide kerültek a felső tagozatosok. Egyházasbást magyar iskoláját jelenleg 24 tanuló látogatja, s az óvodáskorú gyermekek számát figyelembe véve úgy tűnik, hogy még néhány évig tudnak első osztályt nyitni. A fiatalok hoszszú időn keresztül elvándoroltak a faluból – mondta a polgármester asszony –, most ez a folyamat megállt, talán a változó megélhetési lehetőségek kapcsán mintha szívesebben maradnának és alapítanának családot itthon.

Gömör, Alsó-Gömör, Hont, Nógrád vagy akár a Bodrogköz más településeit járva egyre-másra a kilátástalanságot, az önfeladás megrokkantó jeleit tapasztalom, s hoszszú ideje nem találkoztam már olyan feltűnően pozitív gondolkodásmóddal, mint éppen Egyházasbáston. Mintha másként élnék meg az emberek a változásokat. Másként viselkednek, másként értékelik a kihívásokat, s mernek vállalkozni.

A falu közigazgatási területe határos a magyarországi Bakóházával, s a polgármester asszony reméli, hogy a közeli Tajti–Cered határátkelőhely megnyitása után a világ is nyitottabbá válik a Magyarországtól való elcsatolás kapcsán perifériára került Medvesalja települései számára is. Mint elmondta, abban is bízik, hogy ez a mikrorégió természeti szépségeivel hamarosan felhívja magára a figyelmet még akkor is, ha a fő közlekedési útvonalak messzire elkerülik ezt a tájegységet. A környező természet érintetlensége még a szegényes infrastruktúra ellenére is vonzó lehet azok számára, akik nem százas tempóban, autóból nézik a tájat, mindazoknak, akik e tájban észreveszik az élőlényeket, köztük az itt élő embereket is.

A községházáról felmentünk az alig tíz évvel ezelőtt átadott iskolához; mint minden rendes gömöri faluban, itt is egymás mellé épült a templom, az iskola és a kúria. Az előző kettő ma is rendeltetésének megfelelően működik, a jobb sorsot érdemlő szecessziós kúriában viszont sertéseket tart a porta jelenlegi tulajdonosa, ami még a mai világban is, valljuk be, egy kicsit luxusnak tekinthető.

A polgármester asszony állítása szerint az oktatásügyi minisztérium által kiszámított fejpénzből az iskolájukat és az óvodát semmiképpen sem tudják eltartani, s mivel a falu költségvetése is szűkös, aggodalmának adott hangot az iskola jövőjét illetően.

A templom alatt, a község főterén magánvállalkozásban épült egy 12 személyt befogadó, ízlésesen berendezett panzió, s mint az alkalmazottak elmondták, ritkán áll üresen.

Egyházasbást közigazgatási területe mintegy 1300 hektárt tesz ki: ebből 780 az erdő, a többi pedig szántóföld és rét. Az erdők hasznosítására öt erdőtársaság alakult; mind a telepítés, mind pedig a kitermelés szakember irányítása alatt történik. A szántók kihasználásával kapcsolatban Czikora Ágnes elmondta, hogy valamikor Egyházasbást a dohány termesztéséről volt híres, mára ez az ágazat a szövetkezet megszűnte után elapadt, a polgármester asszony szerint ugyanúgy haldoklik, mint maga az Agrobasta kft.

A falu lakosságának mintegy 15 százaléka roma, de különösebb gondot egyelőre nem okoznak az önkormányzatnak, a tősgyökeres básti romák mindig is dolgoztak, akiket esetenként fegyelmezni kell, a betelepülők közül kerülnek ki. Az itt élő romák nem nagyon járulnak hozzá a roma munkanélküliség országos átlagának a növeléséhez.

Ha korábban arról beszéltünk, hogy a fiatalok elvándorlása az utóbbi időben megállt, ennek némileg ellent mondani látszik az a tény, hogy számos fiatal tanul és dolgozik külföldön, s nem csupán Magyarországon, de a kialakított kapcsolatok alapján Olaszországban és más uniós államokban is. Ez az a társaság, amelyik valószínűleg végleg elhagyta szülőföldjét.

Időközben elértünk a nyugdíjas otthonig, amely a besztercebányai megyei önkormányzat létesítménye, egy családi tragédia után megüresedett házat alakítottak át erre a célra. Czikora József, a nyugdíjas otthon igazgatója elmondta, hogy a ház 23 ember befogadására alkalmas, üres hely soha nincs, viszont számos idős embert jegyeznek a várólistán. Az itt élő emberek egyike sincs megfosztva az önrendelkezési jogától, szabadon járnak-kelnek a faluban, a járásban, oda mennek, ahová éppen a kedvük tartja, mozgásukban senki nem korlátozza őket. A nyugdíjat mindenki egyszerre kapja meg, amiből levonják a törvény által meghatározott, lakbérnek tekinthető összeget, valamint a kosztpénzt. A többivel mindannyian szabadon gazdálkodhatnak. Az otthon legfiatalabb lakója 52 éves, a legidősebb pedig a november 10-én századik évét betöltő Mede Rozália néni. Az igazgató elmondta azt is, hogy a szociális otthon lakói kertészkednek, s állatokat is nevelnek, amivel lefoglalják magukat, másrészt pedig az itt megtermelt javak által csökkenthetik az étkezési díjakat. Jelenleg 38 koronába kerül egy ebéd.

Az egyházasbásti körzeti orvos igény szerint látogatja a betegeket, a gyógyszerellátást pedig az intézet vezetése biztosítja. Az otthon legidősebb lakója a szomszéd faluból került ide; Rozi néni a szekrényében rakodott, mint mondta, egyfolytában attól tart, hogy az ünneplő fekete kendőjét valaki ellopja. Elmondta azt is, hogy az egyik lányával együtt lakott itt az öregotthonban, de ő már meghalt, a másik lánya pedig keleten él. Minden nap csípős paprikát áztat egy pohár vízben, s azt issza, mert állítása szerint nagyon jó a gyomorsav ellen. Megígérteti velem, hogy a 100. születésnapján újra eljövök; a kérést nem tagadhattam meg.

Az utóbbi időben alig találtam olyan magyar többségű felvidéki falut, ahonnan nem nyomasztó érzéssel távoztam volna, ahol nem az elesettség és a beletörődés lett volna az uralkodó elem. Egyházasbáston – remélem, hamarosan újra ez lesz a neve – sincs minden rendben, hiszen ez a település is elöregedik, itt is kísért a munkanélkülivé válás réme, de ha egy településen teniszpályát, játszóteret és fogadót építenek, vélhetően nem az önfeladásra gondolnak, hanem hagyományaikra építve gyermekeik jövőjét készítik elő.