Minimális segítség

A Duna menti város jóvoltából szombaton és vasárnap a Matica-székházban 1216 személyt vizsgáltak ki antigén tesztekkel, amelyek végül 21 esetben jártak pozitív eredménnyel. A külső szemlélő nem igazán vehette észre, hogy a mintavétel nagyon más módon zajlott volna, mint az országos akció első körében. A szervezés és a logisztika azonban most gyökeresen máshogy festett a színfalak mögött.

Egy nap felkészülés

Keszegh Béla komáromi polgármester az Új Szónak elmondta, a belügyminisztériumtól a Járási Hivatal közvetítésével eljutott hozzájuk egy jelzés még csütörtökön, miszerint az állam biztosítja a parancsnoki posztot betöltő katonát, a rendőrt és a teszteket, ha az adott „zöld járásbeli“ önkormányzat szeretne mintavételi pontot létrehozni. Minden mást az önkormányzatnak kellett megszerveznie a katona elszállásolásától kezdve a fertőtlenítéseken át a mintavételi csapat étkeztetéséig, amelyre lényegében egy napjuk maradt úgy, hogy az állam a költségek utólagos térítését sem vállalta magára. Egyes településeken, például Nemesócsán vagy Érsekújváron a kezdeti elhatározást követően az önkormányzatok visszaléptek, miután megtudták, hogy milyen feltételek mellett kell vállalniuk a szervezést. Keszegh Béla szerint ők több szempont miatt is végül kitartottak a vállalásuk mellett. Például szerepet játszott az, hogy határvárosként Komáromban intenzívebb a nemzetközi forgalom, vagy tudomásuk volt arról is, hogy idősek szerettek volna átesni a tesztelés második körén is. Nem akarták kikötni azt sem, hogy csak komáromi lakosokat fogadnak, így történt meg az, hogy több járásból, valamint a magyaroszági oldalról is érkeztek emberek, miután pénteken hivatalossá vált, hogy Komárom bevállalta a tesztelést.

Önkéntesek, felajánlások

Komáromban a katonán és a rendőrökön kívül végül mindenki – köztük több városi képviselő és városi hivatalnok is – önkéntesen, díjazás nélkül dolgozott a mintavételező csapatban. A védőfelszereléseket egy szponzor, a HORMI cég támogatásával szerezték be. A Matica-székház igazgatója, Jozef Černek biztosította a helyszínt, valamint részt vett a munkában is.

A komáromi büdzsét a szponzori felajánlások és az önkéntesek részvétele miatt talán nem terheli meg túlságosan a szervezés – azonban a polgármester például még nem tudják, hogy pontosan mi fog történni a veszélyes hulladékkal, s hogy mennyibe fog kerülni annak szakszerű kezelése.

Jelezték a kifogásokat

Keszegh Béla úgy fogalmazott, az nincs rendben, hogy terhet kapnak a nyakukba azok az önkormányzatok, amelyek segíteni szeretnének azért, hogy a jó járványügyi eredményeiket tartani tudják. Ő maga a Szlovákiai Városok Únióján keresztül jelezte a központi válságstábnak a komáromi kifogásokat. Arról nincs tudomása, hogy hány hasonló helyzetben levő szlovákiai önkormányzat hallatja a hangját az ügyben. A Komáromi járásban még Lakszakállason volt mintvételi pont, ott több önkormányzat fogott össze.

Lapunk a témában megkereste a belügyminisztériumot is. Azt kérdeztük a tárcától, a zöld járások teszteltető önkormányzatai miért nem kaptak több segítséget az államtól – ám lapzártánkig nem érkezett válasz.