Logisztika a mintavevő pálca másik végén – a járási hivatalok próbatétele

A dunamocsi Banai Tóth Pál közgazdász neve háromszor is megjelent a sajtóban tavaly. Tavasszal a Komáromi Jókai Színház gazdasági igazgatója lett, ősszel egy újabb igazgatói posztra találták alkalmasnak, a komáromi Comorra Servis – a város járulékalapú szervezete, feladata a város vagyonának kezelése és szolgáltatások nyújtása (a hozzátartozó létesítmények a teljesség igénye nélkül: a termálfürdő, az uszoda, a sportcsarnok, a kemping, a műjégpálya stb.) – élére került. A frissen kinevezett igazgató alighogy felvette a munkát, egy újabb pályázaton bizonyult sikeresnek, a Komáromi Járási Hivatal elöljárójának választották meg. Banai korábban Dunamocs polgármestere volt, az Összefogás egyik alapító tagja.

Két alapítvány

„A Komáromi Jókai Színház élére tavasszal a Deszkák és Jászai Mari-díjas Gál Tamás került, akit nagyon nagyra becsülök, mint embert és mint művészt is, de egy ekkora intézmény gazdasági ügyeinek intézése terén kevesebb tapasztalattal rendelkezik. Frissen kinevezett igazgatóként engem kért fel, hogy a kezdeti nehézségek áthidalásánál segítsem a munkáját” – indokolta Banai a döntést, hogy miért lett a színház gazdasági igazgatója. „Egy ekkora intézményben a vezetőváltás sosem könnyű feladat. Az új igazgató saját elképzelésekkel érkezik, ehhez pedig világosan át kell látnia a gazdasági hátteret, és rövid idő alatt el kell döntenie, mit lehet és mit kell megváltoztatni. Ez a folyamat elkerülhetetlenül személyi változásokkal is jár, néhány munkatárstól megvált a színház, helyettük új kollégák érkeztek. Ezek nemcsak gazdaságilag, de jogilag is kényes ügyek, a munkaadónak természetesen minden vonatkozó törvényt be kell tartania. Az egyik legkeményebb dió az átállás menedzselésében a Jókai Alapítvány körüli helyzet volt, ahová a nem állami forrásból származó színházi támogatások, adományok érkeztek. Az alapítvány és a színház új vezetésének együttműködése csak a kölcsönös bizalom alapján lehetséges, ez pedig sajnos hiányzott. Ahhoz, hogy a színház továbbra is tudjon támogatásokat fogadni, egy új alapítvány létrehozására is szükség volt” – magyarázta az igazgatóváltást követően a komáromi színház gazdasági ügyeit irányító közgazdász. „Úgy vélem, az elvégzett munka sikeres volt, büszke vagyok rá, hogy segíthettem Gál Tamás igazgató úr munkáját, akivel nagy barátságban váltunk el.”

Lehetőségek a régióban

„A megújult Komáromi Jókai Színház nyugodt és stabil működése már adott volt. Ehhez képest a Komáromi Comorra Servis irányítása és tevékenysége sokkal szerteágazóbb. A szervezethez tartozó termálfürdő, kemping, uszoda stb. révén erősen kötődik a turizmushoz. Korábban, dunamocsi polgármesterként, sok tevékenységem kapcsolódott ehhez a területhez: én voltam a Komárom–Karva kerékpárút pályázatának projektvezetője, Duka Gábor karvai polgármesterrel közösen kezdeményeztük a Dunamente TDM (regionális turizmust támogató szervezet) megalakulását, és egyéb idegenforgalmi pályázatokat is kidolgoztunk. Talán még a Dunamocsi Burcsákfesztivál neve is sokaknak ismerősen cseng a régióban” – magyarázta Banai. „A Comorra Servishez tartozó létesítményekben és a város idegenforgalmának fellendítésében hatalmas potenciál van. A koronavírus-járvány miatt ez egy kicsit megtorpant, de a jövőben erre a területre nagyon sok támogatás érkezhet, és a Covid-19 alatt/után a belföldi turizmus jelentősége is felértékelődik. Nagy lehetőséget és kihívást láttam abban, hogy a régióban erősebb legyen az együttműködés, például a komáromi, párkányi, pati és a naszvadi fürdő közösen képviselje a régiót, amely túl kicsi ahhoz, hogy ezek a szereplők egymás vetélytársai legyenek. Közös fellépéssel, közös marketinggel, összehangolt rendezvénytervekkel mindenki sikeresebb lehet. Ezt a szervezetet – gazdaságilag – sokkal jobban megviselte a világjárvány, mint a színházat, mivel nem volt bevételünk.”

Logisztika járvány idején

A Komáromi Járási Hivatal elöljárói posztjáért egy hosszú politikai casting folyt. A járási elöljárók kinevezését megtartotta magának a legerősebb kormánypárt, az OĽaNO. Még a színháznál vállalt munka előtt fölmerült Banai Tóth Pál neve jelöltként, de az elhúzódó pályázási folyamatban három nagyobb csavar is volt, végül olyan döntés született, hogy egy pártkáder kinevezése helyett szakmai alapon választanak elöljárót. A belügyminisztériumban egy öttagú bizottság több pályázó meghallgatása után Banait választotta a járási hivatal élére.

„Elöljáróként tavaly ősszel rögtön belecsöppentem a járványhelyzet sűrű időszakába. Ez sok szempontból megterhelő volt, és nagyon intenzív logisztikai fegyelmet követelt meg. Szerencsémre korábban két nagyobb vállalatnál is dolgoztam logisztikai menedzserként, így ebből az időszakból sokat meríthettem, ugyanis a logisztika tulajdonképpen folyamatos válságmenedzsment” – elevenítette föl a tapasztalatokat Banai. – „Az országos tesztelés indulásakor még nem volt egy kidolgozott, kiforrott módszer, akkor születtek meg azok a döntések, amelyek alapján szervezni kellett a tesztelést. Egyrészt a minisztériumoktól érkező információk átadása volt a feladat az önkormányzatok felé, ami kezdetben elég döcögősen haladt. Másrészt a tesztelések menetét és az eredményeket kellett összesíteni és elküldeni egy központi adatbázisba. A kéztörlők, tesztek, védőruhák, fertőtlenítők, igazolások logisztikája is ránk hárult: több mint nyolcvan tesztállomást kellett ellátni a járásban úgy, hogy ne legyen fennakadás.”

Magyarországi tesztelők

Az egyik legizgalmasabb kalandnak az országosan is reflektorfénybe került magyarországi orvostanhallgatókról és rezidensekről való gondoskodás bizonyult. A több mint 150 segítőről két nappal az érkezésük előtt értesültek. „Korán reggel, sötétben és szakadó esőben érkeztek Budapestről az autóbuszok” – mondta a járási elöljáró. Úgy kellett a szállást és ellátást megszervezni, hogy közben a szállodák és a panziók a járvány miatt már zárva voltak. Az is komoly feladat volt, hogy korán reggel a járás 41 településére eljuttassák a magyarországi segítőket. Meg kellett szervezni, hogy reggelit kapjanak, és mindenkit leteszteljenek, este pedig mindenkit visszafuvaroztak a szálláshelyekre.
„Ki kellett jelölni az alkalmas mintavételi helyiségeket, tájékoztatót kellett írni a mintavételi lépésekről. A tesztelés napján pedig – kezdetben – megpróbáltuk felmérni, hogy hány személyre számíthatunk az egyes tesztállomásokon. Később, a sokadik tesztelés alkalmával, már körülbelül lehetett tudni a létszámokat, de az elején a központból pótoltuk, ha valahol fogytán volt a teszt, a fertőtlenítő vagy az igazolás. Az első két hétvégén naponta 20 órát töltöttünk a válságstábon, időnként felkerestem egy-egy mintavételi pontot, mert kíváncsi voltam, hogyan haladunk. Az állampolgárok nagyon fegyelmezettek voltak, és mindenki szolidárisan, javarészt türelmesen viszonyult a helyzethez. A tesztnapok végén el kellett küldenünk az összesített adatokat a minisztériumnak. Kilenckor zártak a tesztállomások, és nekünk fél tízkor minden este egy összesített táblázatban el kellett küldeni a teszteltek és a fertőzöttek számát. Ma már ez is egyszerűsödött, a hétvégi adatokat hétfő reggel, összesítve küldjük. Nagy segítségünkre voltak a tűzoltók és a rendőrök, akiktől járműveket és sofőröket kaptunk, valamint az érintett települések önkormányzataira is számíthattunk. Hatalmas köszönet illeti a járás polgármestereit és önkormányzati dolgozóit, valóban kitettek magukért. De ugyancsak nagy köszönet illeti a járási hivatal Katasztrófa-elhárítási Osztályán dolgozó kollégáimat, akik valóban éjt nappallá téve, heteken át folyamatosan szolgálatban voltak. Így teltek az első napjaim a hivatal élén, emlékezetes volt.”

Egyszerű ügyintézés

Arra a kérdésre válaszolva, hogy mennyire tartja hatékonynak a járási hivatalok működését, elégedette a hivatal kompetenciáival, illetve hogyan kaphatna az állampolgár még jobb szolgáltatást, a járási hivatal elöljárója elmondta, mind a kormány, mind az állampolgár érdeke az, hogy a szolgáltatás magas színvonalú, és az állami irányítás hatékony legyen. „A járványhelyzet is azt mutatta meg, hogy az állam hatékony működése nagyon fontos. A jövőben is, például a klímaválság kapcsán, felmerülhetnek olyan helyi problémák, amelyek során a hatékonyság fölértékelődik, az állami beavatkozás sebessége és eredményessége nagyon fontos lesz. Ha a megyét és a járást összehasonlítjuk, akkor azt látjuk, hogy a megye irányítása választás alapján dől el, ennek pedig az eredménye az, hogy Kotlebából is lehetett megyeelnök. Logisztikai szempontból a megye túl nagy terület, a járás – méreténél fogva – hatékonyabban, operatívabban tud működni” – magyarázta Banai. „Ismerem a járás összes polgármesterét, mind a 41-gyel kapcsolatban vagyok, ennyi önkormányzat még áttekinthető, átfogható. A járási hivatalokat a belügyminisztérium rövid pórázon tartja, ez egy fegyelmezett struktúra.”

Bukovszky László, a nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztos külön projektet, nyelvtanfolyamot indított korábban azért, hogy azon járásokban, ahol jelentős számú kisebbség él, a járási hivatalban minden osztályon legyen olyan alkalmazott, aki az adott kisebbség nyelvén – magyarul, ruszinul – képes az ügyfelekkel kommunikálni. A Komáromi Járási Hivatal elöljárója szerint jól teljesítenek ezen a területen. A kormányhivatal rendszeresen ellenőrzi a kisebbségek nyelvhasználatát, félévente jelentésben kell beszámolni a helyzetről. „Mind a nyolc osztályon van magyarul beszélő kolléga. Ráadásul, mivel Komárom határ menti város, rengeteg magyarországi ügyfelünk is van” – mondta a komáromi elöljáró, aki a terveiről szólva elárulta, egy jókedvű, olajozottan működő csapatot szeretne irányítani, továbbá gyors és hatékony ügyintézést szeretnének nyújtani. A távoli cél pedig az, hogy mindenki otthonról, a kanapén ülve – elektronikusan –, a bürokrácia terhe nélkül tudja intézni az ügyeit.