Mesés birodalmakba vezető lévai útvonalak

Léva egyik legfőbb látványossága mindenképpen a város fölé tornyosuló várrom, amely a város legrégibb építészeti emléke a 13. századból. Egykori tulajdonosa Trencsényi Csák Máté volt. Később Károly Róbert, aki 1321-ben tartózkodott a várban, a várat és a hozzá tartozó uradalmat feleségének, Erzsébetnek ajándékozta. A 16. században a vár a törökellenes harc fontos központjává vált. A lévai vitézek hősien védték a várat, és Balassa Menyhért kapitány vezetésével kizavarták a törököket. 1560-ban a várat a hozzá tartozó uradalommal együtt Dobó István egri hős kapta meg, aki a várudvarban fölépítette a reneszánsz kastélyt. Ennél is többet tudhatnak meg a várról, annak viszontagságos történetéről azok, akik megtekintik a romok szomszédságában lévő Barsi Múzeum rendkívül gazdag állandó tárlatait.

Bábok és a világörökség

A Nyitrai Karol Spišák Régi Színház értékes, hét évtizedet felölelő anyagát mutatják be március 26-ig a Barsi Múzeumban, Meséről mesére címmel. A bábszínház a hagyományos népi szórakoztatás, az erkölcsi értékek tanításának egyik különös formája, nem véletlenül történt, hogy 2016-ban a szlovák és a cseh bábok a szellemi kulturális örökség listájára is felkerültek az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottságának Addisz-Abebában tartott tanácskozásán. Minden egyes bemutatott bábu és színpadi kulissza, illetve kellék valóságos remekmű. Az első előadást 1951-ben tartották a nyitrai színházban Vidám medvebocsok címmel, és összesen több mint 220 darabot vittek színre. A Szépség és a szörnyeteg, vagy az Alíz csodaországban meseelőadások kosztümjeit is bemutatják Léván. A közönség megtekintheti a későbbi előadások bábuit. 2007-ből a Macbeth előadásából, vagy 2015-ből a Harisnyás Pippi báb előadásából. Január 29-ig látható a Dobó kastélyban egy másik izgalmas kiállítás, amellyel a komáromi származású Aradsky Richárd mutatkozik be, természetes anyagokból, elsősorban fából készített művészi alkotásaival. A Transkription című projektje a természet alkotta zajokból merít isnpirációt, ezeket szobrok, objektumok formájában adja vissza a közönségnek. A Barsi Múzeum állandó tárlatait sem szabad kihagyni, a vár történetét bemutatót, vagy a gyógyszerészetit, illetve a múzeum néprajzi és természettudományi kutatásainak eredményeit bemutató kiállításokat. Végezetül felkapaszkodhatunk a várromhoz, lesétálhatunk a várparkba, amelyre hamarosan teljes felújítás vár, hogy még több szabadtéri kulturális programot szervezhessenek a városban. A múzeumtól, illetve a várrom irányából visszatérve az útra magyar nyelvű tájékoztatást is találunk arról, mi minden látható még a környéken.

Jelentős történelmi pont

"Történelmi szempontból jelentős helyen állnak most, jobbra a reneszánsz tílusban épült Dobó kastély látható a várkapuval, ami előtt valamikor csapóhíd volt. Balra a valamikori Szentháromság térnek nevezett terület található. Itt az 1873-ban épült első tanítóképző intézet épülete áll, amelyet 1911-ben megvásárolt a református egyház, hogy saját iskolát létesíthessen benne. Előtte a Szentháromság oszlop áll, amelyet 1777-ben Huszár János, a városi magisztrátus tagja építtetett. A várkaputól vezető Szent Mihály utca az eredeti középkori főutca. Az Önök mögött található utca a lévai születésű, világhírű utazó, tudós, gyűjtő, zoológus Kittenberger Kálmán nevét viseli" -- áll a tájékoztató táblán. Innen már csak néhány lépés a zsinagóga szépségesen felújított, kulturális központtá változtatott épülete. Mögötte az egykori zsidó iskola áll, ahol munkásokkal találkozunk. Nagy erőkkel folyik az épület felújítása, ahol történelmi kiállítás, számos alkotóműhely nyílik hamarosan. A zsinagógában január 27-én 18 órakor emlékestet tartanak az auschwitzi tábor felszabadításának 78. évfordulóján, Miroslav Rác zongoraművész és zeneszerző közreműködésével, aki külön erre az alkalomra készült szerzeményével mutatkozik be. Nagy örömünkre szolgál, hogy ha már az utcaneveket említettük, a lévai születésű Grendel Lajos írónak - aki 2021-ben lett In memoriam Léva díszpolgára -- szintén van utcatáblája a városban, melyet a Juhász Gyula Alapiskola közelében fedeztünk fel. Ebben a városrészben található a Reviczky Ház. A Reviczky Gyula költőről elnevezett tárulás gazdag kulturális programot kínál egész évben a magyar látogatóknak. Számos gondolati emléktábla díszíti a szépen berendezett központ bejárati csarnokát, a helyiek így állítottak emléket jeles személyiségeknek, akiknek az életútja, pályája valamilyen módon Lévához kötődött.

Schoeller parki séta

A távolból érkező idegen is hamar eligazodik a hangulatos város kanyargós útjain, melyeket kisebb-nagyobb kiterjedésű zöldterületek kötnek össze. Ezek egyike a Schoeller park, ahol helyrehozták az egykori tavacskát, amelynek betemetése ellen a lakosok petícióban tiltakoztak, megújult a hűsölő és a közelmúltban egy művészi padot helyeztek ki Schoeller Gusztáv emlékére. A padon lévő QR-kód leolvasásával a látogató még többet megtudhat a jeles bankár és nagyiparos családról. A közeli tájékoztató táblán magyar felirat is található arról, hogy 1944-ig a Schoeller kastély volt a város egyik ékessége. A német vállalkozó dinasztiáról, amely nagyvonalúan támogatta a város fellendülését, elnevezett városi park mintegy tizenhétezer négyzetméteres területen található. A pihenőövezetet az 1900-as évek elején a Schoeller testvérek alakították Carl Gustaf Swensson svéd kertépítész tervei alapján. A Schoeller dinasztia sokat tett a város ipari és kulturális fellendítéséért. A parkot 1984-ben védett területté nyilvánították. Érdemes ellátogatni, felgyalogolni a Léva főtere mögötti utcán keresztül a Kálváriadombra. A Patrimonium servandi társulás önkéntesei már tizenöt éve munkálkodnak a helyi értékek megőrzésén. A város támogatásával megjavíttatták a padokat, új tájékoztató táblát helyeztek ki. Egyfajta történelmi, kulturális jellegű újdonsággal is büszkélkedhet a város, amit a helyi őslakosok is nagy örömmel fogadtak. A Lévai Városszépítők Egyesülete, annak néhai, fiatalon elhunyt egykori vezetője Tolnai Csaba alpolgármester hívta fel a figyelmet a temető mögötti, jócsán elhanyagolt zöldterületre. Kiderült, hogy a monarchia idejében városi park volt itt, amit egyfajta promenádként emlegettek. Az út a temető mentén egészen a lévai Kálváriáig vezetett. Az eltökélt lokálpatrióták megkezdték még 2017-ben a területet tisztítását, a munkálatok évekig tartottak. Később járdákat építettek, padokat helyeztek ki, részben pályázati támogatásból. A Kálvárián egykor kőből épített kápolna volt és egy 1821-ben emelt, fából ácsolt torony. A kilátóból szépségesen elénk terül a város. A keresztutat a 18. század elején építették a ferences testvérek 14 állomással.

Többnyelvű tájékoztatás

A Lévára látogatók a város turisztikai látványosságairól, kulturális programjairól tájékozódhatnak a város honlapján, amely magyar nyelven is számos információt tartalmaz. Újabban már egy mobil applikáció segítségével a zsebükben hordhatják a várossal kapcsolatos lényeges információkat. Ugyanakkor felkereshetik a Lévai Információs Irodát a Štúr utcában, ahol megtalálhatók a városról és annak környékéről megjelent kiadványok. A központ hétfőtől péntekig 9-től 17 óráig várja a látogatókat. Arról, hogy milyen jeles személyiségek neve köthető Lévához, a Barsi Könyvtárban is tájékoztatják az érdeklődőket, mint ahogy arról is, hogy hol találhatók történelmi-kulturális emléktáblák. Léva főterén az úgynevezett Kálvin-udvar sarkán található egy Baross Gábor dombormű. Baross Gábor 1857 és 1861 között Léván, az úgynevezett kisgimnáziumot a piaristáknál végezte. Majd 1891 nyarán hivatalos látogatást tett Léván, megtekintve egykori iskoláját, a piarista gimnáziumot is. Egy gondolat erejéig még visszatérnénk a gondolati emléktáblákhoz, amelyek a Reviczky Házban találhatók. 2013-ban nyitották meg az állandó kiállítást magyar, szlovák és angol felirattal, a Reviczky Társulás Honvéd utcai központjában. A kiállítás anyagát annak szerzője, Müller Péter mutatta be. Itt látható Dobó István egri hősnek, a lévai vár tulajdonosának táblája, vagy Balassa Menyhért táblája, akinek vezetésével kiűzték a török sereget a városból. 2015-ben került fel Reviczky Gyula költő születésének 160. évfordulóján egy rá emlékező gondolati tábla. A jelképes emléktáblákat rendezvények idején tekinthetik meg az érdeklődők, amelyekről a társulás közösségi oldalán tájékoztatják az érdeklődőket. A hivatalos nyitvatartási órák: hétfőtől péntekig 9-től 17 óráig, vagy szomaton 10-től 12 óráig.

Kultúra városa

Léva versenybe száll a Kultúra Városa cím megszerzéséért, a tervek kidolgozását már tavaly megkezdték a lévai kulturális és civil szervezetek, intézmények képviselői. A címmel járó nagyvonalú támogatásból még jobban sikerülne fellendíteni a város kulturális életét. Már készült egy lakossági felmérés azzal kapcsolatban, milyenek a lévaiak elvárásai a kulturális élet terén. A koronavírus helyzettel kapcsolatos megszorítások némileg fásulttá, zárkózotabbá tették az embereket. Az utóbbi hónapokban azonban egyre nagyobb népszerűségnek örvend minden színvonalas kulturális rendezvény, kiállítás, vagy koncert a városban.