Mennyi szemétdíjat kell fizetnünk?

Szeretném tudni, mit mond a törvény a kommunális hulladék fizetéséről akkor, amikor valakinek két lakhelye van, egy állandó és egy ideiglenes. Szerintem ez a probléma másokat is érint, nem csak minket. A lányomnak ugyanis 4 éve Érsekújvár az ideiglenes lakhelye, ahol fizeti a teljes szemétdíjat – de közben fizeti Galántán is, ahol csak havonta néhány napig tartózkodik. A Galántai Városi Hivatalban első évben azt mondták, későn szóltunk, másodszor, hogy már nem lehet tenni semmit, változott a törvény, idén pedig azt, folyó év február 15-ig kell bizonyítani, hogy ideiglenes lakhelyén már megfizette a szemétdíjat egész évre előre. Viszont ez lehetetlen, hiszen a díj összegének megállapítása egy bizonyos évre itt is, Érsekújvárban is csak márciusban várható, tehát erről igazolást semmiképp sem tudott hozni, és az ideiglenes lakhelyről szóló, 5 euróért kiállított igazolást nem fogadták el. Jogszerűen fizetjük négy éve két helyen a teljes összeget? Nem arról a húszegynéhány euróról van szó, csak szeretnénk tudni, törvényes-e ez. Hiszen az lehetetlen, hogy évente valaki 730 napon át szemeteljen!

A háztartási hulladék begyűjtése és feldolgozása utáni díjszedés feltételeit az 582/2004-es,

a helyi adókról, települési hulladék- és apró építési hulladékdíjról szóló törvény 77–83. paragrafusai részletezik. A szemétdíjnak csak a lehetséges legalacsonyabb és legmagasabb értékét állapítja meg a törvény, a konkrét díjszabást a települési önkormányzatokra bízza, mivel azok felelősek a hulladék likvidálásáért.

Mivel a törvény szerint háztartási hulladék utáni díjfizetési kötelezettség hárul mindazon személyekre, akiknek állandó vagy átmeneti lakhelyük az adott településen van, és nem mondja ki, hogy ugyanazon személyre csak az egyik vagy a másik tartózkodási helye alapján lehet kiróni a díjat (ahogy ezt más esetekben teszi), előfordulhat, hogy mindkét település kiszabja a szemétdíjat.

Bár a fogyasztói társadalom diktálta életvitel következtében rengeteg szemetet halmozunk fel, nem lenne korrekt, ha a nagyobb díjfizetési teher hárulna azokra a személyekre, akiknek két lakhelyük van. Ezért a törvény 82. paragrafusa kimondja, hogy a település a legalacsonyabb díj értékére csökkenti a szemétdíjat vagy elengedi a fizetését azon időszakra, mely alatt az adott személy igazoltan nem tartózkodik(/ott) a településen – ha ez több, mint 90 nap egy évben. Ezen felül konkrét esetekben kérvényezni lehet a díjfizetés csökkentését ill. elhagyását a törvényi szigor enyhítése céljából.

A kettős fizetés erkölcsi dilemmáját az egyes önkormányzatok általános érvényű rendeletei oldhatják meg azzal, hogy ésszerű, teljesíthető szabályokat hoznak a kettős díjfizetés elkerülésére, illetve a duplán befizetett díj visszafizetésére. A törvény 83. paragrafusa ugyanis nemcsak a díjszabásra hatalmazza fel a települési önkormányzatokat, hanem arra is, hogy meghatározzák a díj visszafizetésének módját, valamint azt, hogy a díjcsökkentés, illetve a díjfizetés alóli mentesség feltételeinek teljesítését milyen iratokkal lehet igazolni.

Az így hozott általános érvényű rendelet természetesen nem ütközhet a jogrend hierarchiájában felette álló jogszabályba. Ha törvénybe ütköző rendeletet hozna a település képviselő-testülete, ügyészi javaslatra bíróság dönthet érvénytelenítéséről. Az általános érvényű rendeletalkotás és -megszüntetés további részleteit a 369/1990-es törvény 6. és köv. paragrafusai tartalmazzák.

Veszelei Viktória jogász

(A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak.)