Méhész szomszédom kaptárait ki tetetheti át?

2012 nyarán vásároltunk egy 7,5 áras telket, amelyen jövő tavasszal családi házat építünk. Ennek a belteleknek a drótkerítésétől a leendő szomszéd egy méter távolságban 15 méhkaptárt tart a kertjében. Bárminemű munka során (telek karbantartása, kútfúrás stb.) abba kell hagynunk a munkát a méhek támadásai miatt. Többször kértük, hogy helyezze át a kaptárakat, de hiába, még akkor sem helyezte át, amikor tudattam velük, hogy súlyos allergiás reakcióim vannak a méhszúrásra, ezt immunológus által igazolni is tudom. Van a polgármesteri hivatalnak joga intézkedni ebben az ügyben, vagy bírósági, illetve rendőri feljelentést kell tennem? Ugyanis a mostani helyzetben lehetetlennek tartom az építés megkezdését.

Jogszabály nem rendelkezik arról, hány méterre lehet a szomszédos telektől a méhkaptár, vagy hogy legfeljebb hány méhcsaládot tarthat egy méhész lakott területen. A szomszédok együttélésére vonatkozóan a tulajdonjog korlátozását a polgári törvénykönyv 127. paragrafusa fogalmazza meg általános módon – arra kötelezve a tulajdonosokat, hogy tartózkodjanak minden olyan tevékenységtől, melyek következményeként az adott viszonyokhoz képest túlzott mértékben zavarnák szomszédaikat, vagy súlyos mértékben korlátoznák őket jogaik gyakorlásában. A hangsúly a zavarás túlzott mértékén van, ami olvasónkra alkalmazva azt jelenti, hogy az időnkénti méhszúrást tolerálni kell. A méhésznek ugyanis szintúgy joga van ingatlantulajdonát használnia. Természetesen a méhészkedésre vonatkozó szabályokat betartva törekednie kell arra, hogy méhei ne veszélyeztessék a környezetüket. Így például a méhek repülési irányában megfelelő akadályt emeljen pl. tujafákkal ültesse be a telek határát vagy legalább két méter magas kerítést emeljen tömör anyagból. Bírósághoz fordulni csak akkor érdemes, ha a méhek agressziója miatt a telekszomszédok alapvetően korlátozva vannak telkük használatában és ezt bizonyítani tudják.

Szomszédvitákban ideiglenes érvénnyel a községi hivatalnál kérheti a szenvedő fél a zavaró hatás megszüntetésének elrendelését, mégpedig a polgári törvénykönyv 5. paragrafusa alapján. Ennek feltétele, hogy a zavaró tevékenységgel a szomszéd egy békés állapotot dúlt fel. Ha a méhészkedés már régebbtől folyna, kérdéses, hogy a községi hivatal kompetensnek érezné-e magát közbelépni. Ha olvasónk kérésére mégis elrendelné a zavaró tevékenységtől való tartózkodást, a méhész még ez után is bírósághoz fordulhat. A viszonyt végleg a bíróság hivatott rendezni. Döntésében nem köti őt a községi hivatal határozata és az általa megállapított tényállás. Mivel általában egy bírósági ügy évekig is elhúzódik, míg érdemi döntés születik, ha a jogvitára okot adó állapot fenntartása súlyosan veszélyeztetné a felperest, kérvényezheti olyan ideiglenes intézkedés (predbežné opatrenie) elrendelését, mely kötelezné az alperest a mértéken felüli zavarforrás azonnali megszüntetésére.

Olvasónk szakemberrel is konzultálhat a méhészkedés őt érintő kérdéseiről, pl. a hazai Méhészeti Intézet munkatársaival (Ústav včelárstva Liptovský Hrádok – tel. 044/5221141). Talán sikerül majd az intézet ajánlásai alapján megegyeznie méhész szomszédjával az olyan változtatásokban, pl. a kaptárak elhelyezésében, melyek jobban védenék a kertszomszédokat, ugyanakkor a méhek számára is megfelelő életteret adnának.

Ha a szomszéd szakszerűtlenül végezné méhész tevékenységét, feljelentést tehetnek ellene a Regionális Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatalnál (Regionálna veterinárna a potravinová správa), illetve értesíthetnék a község környezetvédelemért felelős részlegét.

Veszelei Viktória jogász

(A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak.)