Megrendezték az I. Cigány Népismereti Tábort

A tábor ifjú részvevői Alsóbodokra ugyan nem szekéren, hanem autóbusszal érkeztek, mégis komoly időutazás várt rájuk a cigány történelem útvesztőjében. A gyerekek megérkezésükkor örömmel vették a birtokukba Paulisz Boldizsár birodalmát, a nemrég készült, fából ácsolt játszóteret. Az alsóbodoki Magyar Tannyelvű Vállalkozói Magán-szakközépiskola alapítója nem mindennapi vendéglátónak bizonyult, hiszen a táborlakók máris rábízták az autóbusz legértékesebb poggyászát: féltett gitárjukat, amelyet maga a házigazda helyezett biztonságba. „Göbő Sándor, a bodoki iskola igazgatója édesapám jó barátja, ő szerkesztette a verseskötetét is, és ő ajánlotta nekünk Zoboralját és ezt a különösen szép táborhelyet. Korábban több magyarországi és szlovákiai cigány táborban vettünk részt, de most első alkalommal szervezett saját tábort a Romale Jile–Roma Szívek Polgári Társulás” – tájékoztatott Babindák Ernő. A fiatalember Babindák István, a polgári társulás és a csatai Romano Kher–Cigány közösségi ház létrehozójának fia, az idei tábor vezetője. Csata, Bény, Nagyölved és Kéménd legjobb tanulmányi eredményekkel büszkélkedő roma gyermekei kaptak meghívást az alsóbodoki táborba. Augusztus derekára az időjárás is derűsebbé vált, így a farmon a tervezett előadások mellett a gyerekeknek lehetőségük volt a hancúrozásra is.

Jeles vendégek érkeztek

Kedden az érsekújvári Dráfi László zenetanár volt a tábor vendége, szerdán a Mr. Band várgedei zenekar húzta a talpalávalót. Komoly látogató érkezett csütörtökön René Lužica, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem roma tanszékének oktatója személyében. Noha a cigányság kalandos történelmét nehéz nyomon követni, mivel a vándorlásuk során nem volt írásbeliségünk, az arab történetírók jóvoltából útjukat valamelyest sikerült feltérképezni. A cigány nép életmódjában, öltözködésében, bőrszínében az indiai néphez hasonlít, külső antropológiai jegyeik megegyeznek. A nem roma származású, de roma néprajzkutatással foglalkozó René előadásai mindig nagy hatással vannak a hallgatóságra. A tábor egyik vendége volt Ravasz József költő, akinek műveit a gyerekek is jól ismerik. A Szívházikó–Domček v srdci–O jileskero kheroro címmel megjelent mesekönyvét előszeretettel lapozzák, olvassák.

„Az alsóbodoki tábor üzenete a gyermekek felé nem más, mint hogy tanuljanak, szüntelenül képezzék magukat, mert csak akkor valósíthatják meg az álmaikat” – hangsúlyozta Babindák Ernő, a színjátszással is kacérkodó fiatalember, aki jelenleg a jogi pályára készül. A táborban találkoztunk édesanyjával, Babindák Szilviával, és a húgával, Jolikával, aki óvónőként és tábori csoportvezetőként egyaránt szót ért a kisebb-nagyobb csemetékkel. A tánctudásáról híres Babindák István a család legifjabb tagja, barátaival együtt elsősorban a zenés-táncos és kézműves-foglalkozásokra készült, amelyekből nagy volt a választék a táborban. Bényből Farkasék cigányzenekara aratott nagy sikert a tábor utolsó napján, ekkor okleveleket osztottak szét a legeredményesebb gyerekeknek. A legjobbnak bizonyuló csoport jutalma egy finom torta volt.

A nyári népismereti cigánytáborban a legfiatalabb gyerek 7, a legidősebb pedig 15 éves volt, mindannyian nagy figyelemmel hallgatták az előadásokat, és számukra minden kedves vendég érkezése komoly eseménynek számított. Babindák Ernő elárulta, a gyerekek gyakori látogatói a csatai közösségi házuknak, ahol a Romane Kher gyermekklubjában a cigány nép történetével, a roma nyelv alapjaival egyaránt megismerkedtek. Ünnep volt Kárász Lajos bényi hegedűkészítő tábori látogatása, és nagy sikert aratott a somorjai Rigó Mónika zenés műsora. A tábor szervezői elárulták, hagyományt szeretnének teremteni, csakhogy a népismereti táborok eredményei Babindák Ernő szerint nem kevesebb, mint öt év múlva válnak majd igazi, kézzelfogható eredménnyé. Majd amikor a most még önfeledten hancúrozó gyerekek, a reményeik szerint, sikeresen leérettségiznek, és becsületes szakmát választanak.