Megoldás az ambuláns kezelés és a hosszas fekvőbeteg-ellátás közt

Az egészségügy reformja során bevezetett illetékek lényegesen megváltoztathatják a betegek hozzáállását. Lesz, aki kínosan ügyelni fog arra, nehogy elhanyagolja egészségét. Akadnak viszont, akik ezek után még indokolt esetben sem keresik fel az orvost, ezért több egészségügyi alkalmazott – nem minden ok nélkül – félti állását. Onkológustól, sebésztől, belgyógyásztól egyaránt hallottam már, hogy egyre több olyan beteggel találkoznak, akik elhanyagolják egészségüket. Egyesek arra hivatkoznak, hogy ismételten jelentkező panaszaikat nem tekintették figyelmeztetésnek, ugyanakkor tartottak attól is, hogy munkáltatójuk nem nézi jó szemmel, ha beteget jelentenek.

„A betegek akkor jönnek már, amikor a legrosszabb stádiumban vannak. Nem tudom, hogy a körzeti orvos fogja-e vissza őket, ám az utóbbi időben lényegesen csökkent a felvett betegek száma. Komplikált esetek érkeznek éjjel, holott gyakran valamilyen alapbetegségről van szó, amit elhanyagoltak. Ellenben napközben alig van mit műtenünk. Félő, hogy sok helyen olyan betegeket kezelnek ambulánsan, akik régóta műtéti beavatkozásra szorulnának, pedig ez így ezerszer drágább mindenkinek, mintha időben meg lettek volna műtve. Gondolom, ezen a két-három napos sebészettel változtatni tudnánk” – fogad az érsekújvári kórház sebészeti osztályán Bartha Róbert sebészorvos.

Fiatal orvosként 1992-93-ban Pécsett tanulta meg kezelni a laparoszkóp berendezést, amellyel megoldhatóvá vált a hasüreg tükrözése a hasfalon keresztül. Általában a köldökgyűrűn keresztül vezetik be az optikát a hasüregbe, és végzik a diagnosztizálást. A hasüregbe tűn keresztül gázt juttatnak, elválasztván egymástól az egyes szerveket, kellő látóteret biztosítva. Ezzel a módszerrel ma már számos műtét elvégezhető. A sebészorvos Budapesten, végül Brünnben sajátította el epe, sérv és vakbélműtétek végzéséhez szükséges ismereteit, de ezzel a módszerrel a bélcsavarodás kezdő stádiumaiban is segíteni tudnak a betegeken. Sajnos, nem mindenkin, mivel a páciens felvételekor és kivizsgálásakor döntenek arról, milyen módon műtik meg. A beteg is beleszólhat abba, melyik módszer az elfogadhatóbb számára. A belgyógyászatban a laparoszkópiával dialízist is végeznek, katéterek bevezetésével. Jelenleg ötféle beavatkozás lehetséges ezzel a módszerrel, csakhogy nem nagyon alkalmazzák. A berendezés állandó korszerűsítése ugyanis nem elhanyagolható, elég sok pénzbe kerül. Az egészségügyi tárcától várják az ehhez szükséges támogatást. Korábban a hasüregi műtétek nyolcvan százalékát laparoszkóppal végezték. Majd a nyolcvanezer koronás kábel, végül a százhúszezer koronás kamera mondta fel a szolgálatot. Fél évbe is beletelt, mire mindkettőre megszerezték a pénzt, addig visszatértek a hagyományos műtétekhez. A módszer előnyeit mindeddig nem vették kellőképpen figyelembe, a kórháznak ugyanis ebből nem sok haszna származott. Minél tovább tartózkodott a beteg az intézményben, annál több pénzt kapott ugyanis érte. A jelenlegi kórházi illeték ismeretében azonban, ha a beteg nyolc-kilenc napon át a kórházi ágyat nyomja, összesen 400-450 koronájába kerül. Ha laparoszkópiát alkalmazva műtik meg, kórházi tartózkodása két-három naposra csökkenhet, ami csak 100-150 koronájába kerül.

Az érsekújvári kórház, azon hármas típusú egészségügyi intézmények egyike, melyek fenntartója az egészségügyi tárca. A környékbeli, a zselízi (városi) és az ipolysági (nonprofit) egyes típusú kórházak betegeit is itt műtik laparoszkópai segítségével. „Fogadni tudjuk a Párkányból, Ógyalláról, Gútáról és Vágsellyéről érkezőket is, nincs szükség beutalóra a körzeti orvostól” – magyarázza a sebész, az alapkivizsgálásokat rendszerint a helyi kórházakban végzik el. Érsekújvárott száz kilométeres körzetből fogadják a betegeket. Két-három évvel ezelőtt az általános biztosítók betegeit csak korlátozott számban tudták műteni. „Megcsináltunk tíz epeműtétet, és nem állt módunkban több beavatkozást elvégezni, mivel nem volt pénz. Korábban ugyanis a biztosító rendelte meg a műtéteket, az egészségügyi reform remélhetőleg e téren is változásokat hoz” – jegyzi meg Bartha Róbert, aki szerint az egyre népszerűbbé váló egynapos sebészet és a hosszadalmas kórházi kezelések között megoldást jelenthetnek az ilyen jellegű műtétek.

Egy zselízi kőműves sérvpanaszaival kereste fel az érsekújvári kórház sebészeti osztályát. A felvétele utáni napon megműtötték, másnap reggel már járt, enni és inni is tudott, ezért az ezt követő napon elhagyta a kórházat. Az orvosok ugyan azt ajánlották neki, egy-két hétig még tartalékolja az erejét, pihenjen egy kicsit, de a mester egy hétre rá már állványra mászott, és újra falazott. A hasfalat nem vágták fel, két-három lyuk emlékezteti csupán a pácienst a beavatkozásra. Fájdalmakra sem panaszkodott, odahaza kamillával borogatta a körömnyi hegeket, melyek napokon belül begyógyultak. Pedig ötven év fölött a betegek már nem nagyon nyitottak az új módszerekre. Ugyanakkor akadnak olyan gyulladásos, komplikált esetek is, amikor ezt a módszert maguk az orvosok sem ajánlják. Azoknak felel meg a leginkább, akik mielőbb szeretnének visszamenni munkahelyükre. Orvosi berkekben máig emlegetik az egyik népszerű jéghokis esetét, akinek „két meccs között” sérvműtétje volt laparoszkópiával.

Remélhetően a valódi egészségügyi reformok idejéhez érkeztünk, amikor áltakarékossági intézkedésekre sem lesz szükség. Gondolom, a takarékosságból a betegek is szívesen kiveszik a részüket az illetékek fizetésével, ha valóban gyors, korszerű és minőségi szolgáltatást kapnak cserébe. Már akik komolyan gondolják, hogy szükséges és fontos egészségük megőrzése. A vállalkozók, akik a jövőben maguk dönthetnek arról, fizetnek-e valamelyik egészségügyi biztosítónak vagy sem, jobb, ha időben tudatosítják, ők is lehetnek betegek.