Megállítható a szlovákiai magyarság fogyatkozása?

A XXXVII. Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napok keretében rendezett fórumon Gyurgyík László társadalomkutató a szlovákiai magyarság létszámcsökkenésével foglalkozott, Bakos Zoltán budapesti médiakutató pedig a politikai pártok médiabeli működését elemezte. A felvetett témák vitaindítója Novák Mónika, a Czuczor Gergely Alapiskola igazgatója, Száraz Dénes, a magyar gimnázium igazgatója és Gémesi Károly, a Csemadok új vezetőségi tagja volt. Gyurgyík László szociológusként elsősorban az 1991–2001 között begyűjtött és feldolgozott adatokat ismertette egy úgynevezett korfa segítségével, amelyből kiderült, Érsekújvárban csökken a húsz–harmincas, és a negyven–ötvenes korosztályhoz tartozó magyarok száma, Párkányban viszont pozitív változás figyelhető meg. Nem mindegy azonban, hogy a gyerek homogén magyar vagy vegyes házasságban nő fel. A vegyes házasságban nevelkedő gyermek csak akkor őrzi meg magyarságát, ha magyar közösségeket látogat, és magyar iskolába íratják. A vegyes házasságokból a gyerekek nyolcvan százaléka a többségi nemzet nyelvén tanulja a betűvetést.

A társadalomkutató szavaira Száraz Dénes reagált. Kitért arra, hogy Kamocsán ma már egyáltalán nincs kisiskola, és hogy Zsitvabesenyőn jövőre már csak alsó tagozaton tanulhatnak a magyar diákok az anyanyelvükön. Utalt a komáromi járásbeli Csúz és ĺmely gondjaira is, ahol megszűnt a kisiskola. Nagykéren, ahol a lakosok 68 százaléka vallja magát magyarnak, a közös igazgatású iskolában már csak összevont osztályok működnek a magyar tagozaton. Száraz szerint, a magyarországi kedvezménytörvény oktatási-nevelési támogatásának nincs motiváló hatása. Novák Mónika, az alapiskola igazgatója tizenöt év adatait osztotta meg a fórum közönségével, a jelenlévőket a legfrissebb adatok döbbentették meg. Idén Érsekújvárban 369 gyermeket írattak iskolába, közülük csupán 37 diák látogatja majd ősztől a Czuczor Gergely Alapiskolát, a többi szlovák iskolákban indul, köztük mintegy húszszázaléknyi magyar gyerek. Bauer Balázs városi képviselő felszólalásában utalt a magyar szakmunkásképzés fontosságára, arra, hogy a nyelvi nehézségekkel küzdő kisdiák elvész a szlovák középiskolában. Az értelmiségi fórumon Szabó Eleonóra, a Pavol Blaho utcai óvoda igazgatónője beszámolt az idei beiratkozási eredményekről, elmondása szerint egyre több szlovák szülő íratja az óvoda magyar osztályába a gyermekét, ám ezek az óvodások nem kerülnek később magyar oktatási intézménybe.

Bakos Zoltán budapesti médiakutató a sajtó hatalmára, a közönség nem mindig kedvező befolyásolására hívta fel a figyelmet, valamint a kereskedelmi adók sugározta korlátlan liberalizmus veszélyeire. Stugel Tibor az Érsekújvári Regionális Művelődési Központ igazgatója a vitában megosztotta a jelenlévőkkel abbéli aggodalmát, hogy a Csemadok helyi alapszervezetének jelenlegi vezetése nem ura a helyzetnek. Tavaly a város 4,5 millió koronát szavazott meg a székház felújítására, ám az épület teljes átépítésére kidolgozott és benyújtott pályázat nem volt sikeres. Félő, hogy a városi képviselők idén nem fogják ismételten megszavazni a pénzt a magyaroknak. Már csak azért sem, mert most indult a magyarok részéről egy tiltakozási akció a cseh légionáriusok emlékére állítandó szobor ellen. Berényi Margit, a Csemadok helyi alapszervezetének elnöke biztosította Stugel Tibort és a jelenlévőket arról, hogy a 4,5 millió korona jelenleg a városi pénztár tartalékalapjában van, és a képviselők az összeget ismételten jóvá fogják hagyni. Bóna Bertalannak, a fórum szervezőjének nem volt könnyű feladata, a megannyi felszólalás miatt az első érsekújvári magyar értelmiségi fórum csak a késő esti órákban ért véget. Az eszmecserét valamennyi részvevő folytatni kívánja.