Még hagyományosabb növénytermesztés

„Nem is tudom. Csak úgy böngésztem az interneten, és felkeltették az érdeklődésemet a kanadai Jean-Martin Frontier kertészkedési útmutatásai. Elolvastam a „Market Gardener” (Piackertész), elnevezésű, több mint 17 nyelvre lefordított könyvét, elvégeztem egy mesterkurzust, és ebből merítettem inspirációt. Nem terveztem, hogy kertész leszek, hiszen egy felkapott, jól menő fodrászatom van Pozsony belvárosában, az üzlettől két percre volt a lakásunk, de ez a kertészkedési üzleti ötlet és az ebből eredő életstílus annyira megragadott, hogy úgy döntöttem, belevágok. Szerencsére a párom, Eliška is támogatta az ötletet” – kezdi a beszélgetést Michal Roháč, aki megtervezett és kiépített Csiliznyáradon egy kistermelői biofarmot. 

Pozsony és Csiliznyárad 

Három évvel ezelőtt elkezdték a keresgélést, és rövid időn belül Csiliznyáradon találták meg pontosan az elképzeléseiknek megfelelő ingatlant. Eleinte a hétvégéket töltötték a kert és házikó rendezésével, hét közben pedig továbbra is Pozsonyban éltek és dolgoztak mindketten.

„Ezt azonban hosszú távon nem lehetett fenntartani, hiszen folyton úton voltunk valahonnan valahová, jóformán utazótáskákból éltünk. Így tavaly év végén feladtam az állásomat, Michal pedig az év elejétől részmunkaidőben dolgozik a fodrászatában, és teljes erőből nekivágtunk a kertészkedésnek”

– veszi át a szót Eliška Gálisová.

Csak szezonális növények

A 26 áras telket ketten művelik, csupán nagyobb munkákra, mint amilyen a komposztált föld kihordása, vagy fóliasátor építése, fogadnak fel kisegítőket. „Az elejétől kezdve pontos termesztési terv alapján dolgozunk. Nem használunk növényvédő szereket, még biológiai, vagy természetes alapanyagút sem. Adott a termesztett zöldségfélék egymás utáni sorrendje, ahogyan adott az egyes zöldségfajták termesztési időpontja is. Abban az időszakban, amikor egy bizonyos zöldségfajtánál megnő az esélye a kártevők előfordulásának, kihagyjuk a termesztését. Ilyenek például a káposztafélék, vagy a közkedvelt rukkola. Kora tavasztól kora nyárig termesztjük, de a nyár folyamán kihagyjuk, és csak ősszel ültetjük újra. Ezzel egyben a többi növényt is megvédjük attól, hogy történetesen a rukkola által bevonzott kártevők megtámadják. A hangsúly a szezonális termesztésen van, vagyis azt és akkor ültetni, amikor az adott természetes közegben a legoptimálisabbak a feltételek a növény fejlődéséhez. A kártevőket nem lehet százszázalékosan kivédeni, de elég teret adni természetes ellenségeiknek, amilyenek akár a darazsak, katicabogarak, pókok, békák, gyíkok, amelyekből egyre többet látunk a kertünkben. A legnagyobb elégtétel, termesztési elveim és gyakorlatom jóváhagyása számomra az volt, amikor először landolt egy gólya a kert közepén és azóta is visszajáró vendég társaival együtt” – magyarázza a regeneratív biotermesztés elveit Michal.

Más ez a zöldség

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az őszinte gyerekszáj. „Csak az Eliška és Miško sárgarépája jó! Az üzleti nem kell!” – hangzott el nem egyszer azok után, hogy a gyerekek mosatlanul, földesen, ahogyan kihúzták a földből, megkóstolták. De teljesen más a szárzeller íze is, amely annyira intenzív, hogy turmixban csak vízzel hígítva fogyasztható, és ugyanez érvényes a rukkola leveleire, a retek, a spenót, vagy bármelyik leveles salátára is. Mintha egyszeriben gyerekkorunk intenzív ízei köszönnének vissza.

Biozöldséget házhoz

Bár először úgy tervezték, hogy saját részükre, illetve a rokonok és barátok számára kertészkednek, de már egyre nagyobb méreteket ölt ez a kedvtelés. Hírük is gyorsan elterjedt. A koronavírus-járvány miatti karantén alatt házhoz szállították a frissen szedett biozöldséges csomagokat, és teszik ezt továbbra is. Tartalmuk változatos és mindig szezonális. A legtöbb megrendelést Pozsonyból kapják, de szállítanak Bősre és Somorjára is, általában hetente kétszer. Egyre több érdeklődő jön házhoz is, így a fiatal kertészek nem zárják ki azt sem, hogy a jövőben esetleg szombatonként kis házi piacot nyitnak az udvarban. 

Jurta a kertben

A ház kicsi, a rokonság is alig fér el a hétvégeken, az alkalmi kisegítőknek is szüksége lesz tán a jövőben szállásra pár éjszakára, ezért ki kellett találni valamilyen megoldást. „Ebben is a már említett Jean-Martin Frontier tanácsait követtem, aki mindenben a helyi, akár évezredes gyakorlatok újra felfedezésére buzdít. Így hát, ha Dél-Szlovákia, akkor legyen jurta” – magyarázza a választás okát Michal. Pár ezer euróból rövid időn belül el is készült az öt méter átmérőjű tipikus sátor, amit először vélhetően már a nyáron a barátok gyerekei vesznek birtokba. 

A regeneratív módszer

A simonyi (Partizánske) születésű Michal Roháč és a pozsonyi születésű, de eredetileg nagytapolcsányi (Topolčany) származású Eliška Gálisová Csilizradványon találta meg az életüket betöltő elfoglaltságot, és a tervek szerint a jövőben a megélhetésük forrása is lesz. Tapasztalataikat szívesen továbbadnák olyanoknak, akiknek hozzájuk hasonlóan nem közömbös, milyen a körülöttük lévő természet és szívügyük a környezetvédelem, és nem utolsósorban a lehető legegészségesebb módon kitermelt finomságokra voksolnak. 

„Sokat kell még tanulnom, de elképzelhetőnek tartom, hogy idővel szélesebb körben is terjeszteni fogom azt a tanítást, és azokat termesztési elveket, amelyeket alkalmazunk a kertészetünkben, mert hatékonyak és egyszerűek. A regeneratív módszer nemcsak kíméli és óvja a környezetet, hanem a megfelelő eljárás betartásával megsokszorozható a terméshozam. A hagyományos kertészkedéssel általában egy, néhány esetben két termést lehet egy területről betakarítani. A regeneratív kertészkedéssel egy ágyásról legalább háromszor szüretelünk, szezontól függően más-más, biominőségű termést. Mindamellett nem igényel semmiféle különleges befektetést, elég követni az útmutatást” – vallja Michal. 

Mint minden váltásnál, itt is az első lépés a legnehezebb, a szemléletváltás. Áttérni a hagyományosról a még hagyományosabbra, hiszen őseink évszázadokon át így termelték meg mindennapi betevő falatjukat, permetezés, növényvédő szerek és monokultúrás termesztés nélkül, amelyről már a szakemberek is úgy vélekednek, hogy tarthatatlan. A regeneratív növénytermesztési módszer az élni és élni hagyni elven alapul, de azt is mondhatjuk, hogy visszaállítja a természetes egyensúlyt, illetve az utóbbi időben sokat és sokszor emlegetett biológiai diverzitást. Azt a biológiai sokrétűséget, amit a Csallóközben az ember érzéketlen beavatkozásával szinte teljesen tönkretett.