Száj- és körömfájás: a háztájiban tartott állatokat is likvidálhatják, a farmokon dolgozók munkahelye is veszélyben

Nemcsak az érintett farmokon tartott állatokat fenyegeti a likvidáció, hanem az adott településeken, a háztájiban tartott páros ujjú patásokat is. Csiliznyáradon egyelőre csak egy szűkebb kört érint a háztáj állatok leölése. 

Azokat az álatokat is el kell pusztítani, amelyeket a farmon dolgozók otthon tartanak

 – tájékoztatta lapunkat Lukács József, Csiliznyárad polgármestere. Ezeket az állatokat az állatorvosok és a hatóság likvidálta, a tetemeket ugyancsak a zsolnai kafilériába szállítják. A polgármester szerint elsősorban disznókról van szó, és az állatok elpusztítása csak egy családot érint a faluban.

Összeírják az állatokat 

Csiliznyáradon összeírják azonban a háztájiban nevelt többi állatot is. 

Az állatorvosok ma délutánig kérték tőlünk az állatok összeírását, ezt az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyeletnek továbbítjuk

 – magyarázta lapunknak hétfőn a polgármester. Az állatok számáról az önkormányzatok nem vezetnek nyilvántartást, most is csak a betegség által veszélyeztetett páros ujjú patásokat, vagyis a disznókat, a kecskéket, a juhokat és a teheneket érinti az intézkedés. A polgármester azt nem tudta megmondani, hogy mi lesz ezeknek az állatoknak a sorsa.

A fertőző száj és körömfájás miatt a faluban nincs közlekedési korlátozás, egyelőre fertőtlenítő pontok sincsenek a községbe bevezető utakon. „Egyedül a szarvasmarhatelep bejáratánál fertőtlenítenek folyamatosan, ezt rendőrök is felügyelik” – magyarázta Lukács.

A nyáradi farmon egyelőre csak a vakcinációval végeztek, az állatok elpusztítása csak később kezdődik. Jelenleg a bakai farm állatait likvidálják, várhatóan kedden fejezik be.

Súlyos károkat okoz a fertőzés

A farmok egyelőre még csak a kárfelmérést végzik, azt nem tudják, hogy meg tudják-e újítani az állatállományt, és azt sem, hogy ez mikor történhet meg.

Maroš Sýkora, a Naše farmy mediális képviselője szerint csak az állatállomány ára mintegy 2,5 millió euró. 

Az állatokat már beoltották, jelenleg várunk arra, hogy a leölt állatok tetemeinek mi lesz a sorsa. Amíg ez nincs megoldva, addig nem kezdődik meg a likvidáció

 – magyarázta lapunknak Sýkora. Szlovákiában csak a zsolnai feldolgozó tudja ezt elvégezni, de felmerült az is, hoyg a tetemeket elássák, mint ahogyan tették ezt Magyarországon is. A Csallóközben azonban ez tilos, mivel ott akár már 1 méter mélyen ott a talajvíz, vagyis az elásott tetemek megfertőznék a talajvizet.

A jelenlegi szabályozás szerint elég egy fertőzött állat a farmon, és mindet el kell pusztítani. A vakcináció csak arra szolgál, hogy az állatok a likvidálásig kevésbé fertőzzenek. 

A cél a fertőzés terjedésének megállítása. Ez nagyon kegyetlen folyamat az állatgondozók számára is, hiszen most azokat az állatokat kell elpusztítaniuk, amelyekről eddig gondoskodtak

 – mondta Sýkora. A fertőzés olyan súlyos, hogy amelyik állat kapcsolatba kerül a vírussal, az meg is fertőződik. Sykora a legutóbbi nagy-britanniai estet említette, amikor a La Manche csatorna és a tenger sem állította meg a fertőzést: az átterjedt Franciaországra és Írországba is.

De anyagi szempontból is nagyon nehéz helyzetbe hozza a fertőzés a cégeket. „A tulajdos szempontjából szinte a megszűnést jelenti” – magyarázta a szóvivő. A károkat még nem is mérték fel. 

Most mindenki a fertőzés terjedését igyekszik megállítani. Azzal még nem tudunk foglalkozni, hogy mit hoz a jövő

 – magyarázta Sýkora. Bíznak benne, hogy kapnak bizonyos kártérítést az államtól is. „A tárgyalásokon, amelyeken a kormányfő is részt vett, kijelentette, hogy az államnak is érdeke a károk felszámolása” – bizakodott Sýkora.

Mi lesz a dolgozókkal?

A fertőzés érinti a cég két farmján dolgozókat is. 

Az állatokat mintegy 50 ember gondozza, de ez tényleg csak az állattenyésztésben dolgozók száma

 – mondta Sykora. A farmok saját magul termelték meg a takarmányt is, ami újabb dolgozókat jelent.

A kárt azonban nemcsak a az elvesztett állatállomány jelenti. 

Csak a farm kitisztítása, fertőtlenítése több hónap. Majd jön a virológiai ellenőrzés, ezután néhány állatot próbaképpen tarthatunk majd. Ezeket az állatokat is folyamatosan ellenőrzik. Fél év vagy akár 8 hónap is kell, mire újra állatokat lehet ott nevelni

 – magyarázta Sýkora. A szarvasmarha esetében pedig az első bevétel két év múlva érkezik. „Két évig tethát tartani kell az alkalmazottakat, majd meg kell venni az állatokat, vagyis a kiadások folyamatosak, miközben nincs semmi bevétel” – mondta Sýkora. Az állatállomány megújítása hatalmas befektetés, amire a bankoktól is nehéz kölcsönt szerezni, mivel a farm elveszítette értékének jelentős részét.

Az állomány Sýkora szerint biztosítva volt, de ez csak az állatok értékét pótolja, azt is csak részben. „Az önrész legalább 10 százalék, tehát a biztosító még az állatok teljes árát sem fizeti ki, a biztosítási összeg tehát egyáltalán nem elég az állomány megújítására” – magyarázta Sýkora.