Málló vakolat, korhadó gerendák

Rimaszombat. A város, mint tulajdonos az idei év végéig egyetlen koronát sem költ egyik legszebb klasszicista műemlékének, az egykori Gömör-Kishont vármegye székhelyének állagmegóvására. Az épület 2001-től van áldatlan állapotban, s a rendkívül értékes és reprezentatív épületen máris meglátszik a pénzhiány. Rimaszombat eddig rendszeresen megkapta a járási hivataltól az épület bérleti díját, amit egy régi önkormányzati rendelet értelmében, teljes összegben csak ennek az ingatlannak az állagmegóvására és modernizálására lehetett fordítani. Sőt, 1996-ban a bérleti díj fejében még maga a járási hivatal volt köteles elvégeztetni a szükséges állagmegóvási és javítási munkálatokat. A korábbi városvezetés megkerülte a képviselőket, nem vette figyelembe a véleményüket, s a bérleti díjat belefolyatta a város költségvetésébe, ahol annak felhasználását most már nehéz lenne kideríteni. Bán Zoltán önkormányzati képviselő javaslatára a mostani városvezetéssel karöltve annyit sikerült elérni, hogy 2004-től a bérleti díjakat ismét a vármegyeház felújítására fordítják majd. Ezt az elképzelést Rimaszombat polgármestere, Czifrus István is támogatja.

Annak, hogy három és fél esztendőn keresztül semmilyen állagmegóvás nem volt, már most komoly következményei vannak. A tető dísztornyocskáinak felújítási költségeit a szakemberek darabonként közel egymillió koronára becsülik. Szemmel látható károsodás érte az épület Tompa Mihály téri homlokzatát is. A beázások miatt mállik a vakolat, korhadnak a tartógerendák. A város idei költségvetésének már tartalmaznia kell a rekonstruálásra szánandó összeget is. A gond csupán az, hogy az állami decentralizáció és a járási hivatalok 2004 januárjától esedékes megszűnése miatt máig bizonytalan, milyen hivatal, milyen költségvetésből és mennyiért bérli majd a régi vármegyeház épületét, tehát lesz-e még egyáltalán valamilyen bevételi forrása Rimaszombatnak, hogy aztán abból finanszírozhassa ingatlanja rendbetételét.