Lőcse. A történelmi városháza előtti téren felállított szégyenkalitka a nyári hónapokban egy utcai színjáték díszleteként szolgál. Jókai Mór híres regényének alapján helyi színészek elevenítik meg a lőcsei fehér asszony történetét.
Lőcsei fehér asszony
Lőcse. A történelmi városháza előtti téren felállított szégyenkalitka a nyári hónapokban egy utcai színjáték díszleteként szolgál. Jókai Mór híres regényének alapján helyi színészek elevenítik meg a lőcsei fehér asszony történetét. Keddtől péntekig napi két alkalommal, délelőtt tizenegytől, majd délután kettőtől játsszák a történelmi darabot – egészen augusztus végéig. Az előadássorozat része a Pál mesterről elnevezett, egészen október közepéig tartó városi kulturális napoknak. A július elejétől megtekinthető színdarab az alkotók szerint jól kiegészíti a városháza épületében látható állandó tárlatot, és a külföldi turisták körében is nagy sikere van. A Rákóczi-féle szabadságharc idején, majd a szatmári békekötést követő hónapokban játszódó cselekmény főhőse jellegzetesen romantikus nőalak, démoni szenvedély munkál benne: kisfiát akarja nagyúrrá tenni. Ezért Lőcsét egy titkos rejtekút elárulásával a labancok kezére játssza, és hűtlen lesz férjéhez, a kuruc kapitányhoz. A császári udvarba sereglő magyar főurak azonban a békekötés után nem hajlandók fiának megadni az ígért birtokot és címet. Az asszony ekkor ismét a Rákóczihoz hű nemesek mellé áll, a császáriak letartóztatják, ám ő a haláltól való menekülés árán sem szolgáltatja ki társait, így végül hőssé magasztosulva hal meg. A regényben képet kapunk a kor jellegzetes polgárairól, Lőcse város életéről, és az alkotók is főleg emiatt tűzték műsorra nyolc szereplővel a színpadi játékot.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.