Lendületben az ipolysági térség

Az ipolysági térség egyike azoknak, melyben – főképp a nyári hónapokban – jelentős a munkaerő Magyarország felé irányuló migrációja. Miként értékeli, hogy a munkaképes lakosság elhagyja a térséget?

Való igaz, több tucat ember jár át Ipolyságról és a régióból naponta Vácra, Rétságra, Gödre dolgozni, sokan Budapesten, Győrben, Székesfehérváron, Dorogon vállalnak munkát. Jó dolog, hogy munkához jutnak, de a város vezetése arra törekszik, hogy helyben tudjon pénzkereseti lehetőséget biztosítani a lakosságnak. Megpróbálunk olyan feltételeket szabni a beruházóknak, hogy itt telepedjenek le.

A térség legnagyobb munkáltatói fontos beruházásokra szánták el magukat. Mit várhatnak el a város vezetésétől?

A legnagyobb munkáltató jelenleg a Fragicslov és a Furni Finish bútorgyártó cég, ám egy német textilipari vállalat is helyet kért a közelmúltban, és százmilliós beruházásba fogott. Ha beindul, attól függően, hány műszakban fog üzemelni, 150–200 embernek ad majd munkát. Az egykori Kovomont üzem területén egy spanyol cipőgyár vásárolt csarnokot, de számomra ismeretlen okokból egyelőre még nem indította be a termelést. Egy további, gépkocsi-alkatrészeket gyártó német cég is megtelepedett nálunk, nekik két üzemrészlegük van; de jelentkeztek osztrákok is, akik galvanizáló üzemet szeretnének építeni. A csatornahálózat megléte feltételezi, hogy az általuk már előtisztított szennyvizet el tudják vezetni a szennyvíztelepre. Ennek kiépítése állami, illetve európai uniós pénzekből történik, és a város jelentős részt vállal benne.

Egy ekkora beruházás nem veszélyezteti az Ipoly mente védett területi egységeit? Készült-e felmérés a környezeti hatásokról?

Projektünk fő célja, hogy a háztartási és egyéb szennyvíz megtisztítva kerüljön a folyóba. Ez a kb. negyedmilliárd koronás beruházás tehát a környezet védelmét szolgálja.

Milyen infrastrukturális beruházásokat tervez a város a közeljövőben?

Ahhoz, hogy megtelepedjen itt egy beruházó, megfelelő építési területre van szükség. Vannak, akik a mezőgazdasági vagy ipartelepek régi csarnokait újították fel, mások a várostól vásároltak területet. Pár hónapja fogadta el az önkormányzat a városrendezési terv módosítását, mely több hektárnyi területet különít el ipari zóna kialakítására.

A város környéki utak állapota aránylag kielégítő, viszont a városon belül a közlekedés eléggé problémás. Várható, hogy korszerűsítik az utakat is?

Évtizedek óta fájó pontja Ipolyságnak a városközpontot átszelő nemzetközi főútvonal, melyen évente több tízezer tehergépjármű halad át. A személygépkocsik száma százezrekben mérhető. A város vezetése közlekedési szakemberekkel elkészíttetett egy tanulmányt, amely a Fő téren található kereszteződés átalakítására vonatkozó alternatívákat tartalmazza. A körforgalom kiépítése volna ideális, de ez nem oldja meg az áthaladó teherforgalom problémáját, csupán biztonságosabbá teszi a közlekedést a Fő téren. Viszont szóba került a várost elkerülő körgyűrű megépítése, és a városfejlesztési tervben javaslatot tettünk arra, hogy ez a városközponttól nyugatra épüljön meg. A tervek szerint csatlakozna a zólyomi R3-as útra, majd Parassapusztánál a Budapest felé vezető M2-esre. Folynak tárgyalások arról is, hogy a Kassa–Pozsony gyorsforgalmi utat közelebb hozzák a városhoz, mintegy tíz kilométerre. Ennek megvalósítására a 2008 utáni időszakban kerülne sor. Két-három év szükséges ugyanis a pontos tervek kidolgozására, a földterültek felvásárlására stb. A lényeg az, hogy tehermentesítsük a városközpontot.

Mi a helyzet az Ipolyság-Drégelypalánk vasúti szakasz felújításával? Ennek megléte is tehermentesíthetné a várost a kamionforgalomtól, ha a kamionokat már a lengyel határtól vonatok szállítanák.

A város vezetése, civil szervezetekkel karöltve már a rendszerváltás óta szorgalmazza ennek a vasúti szakasznak a felújítását. A szlovák oldalon kb. 500 méter vasúti pályát kellene kiépíteni, a maradék mintegy három kilométeres szakasz a magyar oldalra esik. Ott komolyabb beruházásra lenne szükség. Újjá kellene építeni a töltést, és egy vasúti hídra is szükség volna. Erről is folynak a tárgyalások, de sajnos nincs meg a politikai akarat, hogy az állami költségvetésből ezekre célokra összegeket különítsenek el.

A 60-as években Ipolyság Fő tere elnyerte a „Nyugat-Szlovákia legszebb főtere” címet. Azóta nyilvános illemhely épült a közepére, közvetlenül a Mária-szobor mellé. Várható-e, hogy a tér forgalmának rendezésekor korrigálják az esztétikai hibákat is?

A városfejlesztési terv nem tartalmaz utcákra, terekre lebontott részleteket. Kidolgoztatjuk a Fő tér területrendezési tervét. Mivel a tér műemlékvédelmi övezet, az épületek tulajdonosainak Nyitrán, a műemlékvédelmi hivatalban kell jóváhagyatniuk, ha valamilyen átalakítást kívánnak végrehajtani a homlokzatokon. Ez valamelyest lassítja a Fő tér arculatának rendezését. Ha elkészül a tanulmány, ez a teher lekerül a tulajdonosok válláról, mivel már elfogadott alternatívákat fog tartalmazni. Véleményeztetjük a tulajdonosokkal, és ha az önkormányzat is megszavazza, akkor kötelező érvényűvé válik úgy az önkormányzat, mint a tulajdonosok számára.