Szlovák állampolgár vagyok, családom nincs. Azt szeretném megtudni, hogy végrendeletben ráhagyhatok-e úrbéri erdőrészt egy közeli magyarországi rokonomra.
Lehet külföldi az örökös?
![](/sites/default/files/styles/image_16_10_w400/public/lead_image/ujszo_14494823422173_39.jpeg.webp?itok=BvOQ38wO)
Szlovák állampolgár vagyok, családom nincs. Azt szeretném megtudni, hogy végrendeletben ráhagyhatok-e úrbéri erdőrészt egy közeli magyarországi rokonomra. Az érdekelne tehát, hogy erdőrész öröklésénél van-e valami kikötés/szabályozásha az örökös külföldi és milyen formában lehet végrendelkezni?
A hatályos jogszabályok alapján nincs akadálya annak, hogy magyar állampolgár örököljön szlovákiai örökhagyó után. A hagyaték részét képezheti egy a Szlovák Köztársaság területén fekvő erdőhöz fűződő tulajdonrész is.
Az osztatlan közös tulajdon (urbár/pozemkové spoločenstvo) lényege, hogy a tulajdonostársnak nem egy konkrét erdőrész képezi a kizárólagos tulajdonát, hanem a közös tulajdonban levő egész erdőterületre vonatkozóan van egy tulajdonoshányada. E tulajdonrész mértékében vehet részt a tulajdonközösség döntésében és részesülhet pl. a kitermelt nyereségből. Érdekes történelmi vonatkozás, hogy az urbárium elődjét még Mária Terézia vezette be: a jobbágyainak először megművelésre adott ki földeket, melyek később az utódok közös tulajdonába kerültek. Becslés szerint jelenleg hazánkban a nem állami tulajdonban levő erdők negyede-ötöde van ilyen típusú közös tulajdonban. E tulajdonlási forma részletes szabályozása megtalálható a 97/2013-as számú törvényben.
A végrendelkezésnek több módja van. Olvasónk saját kezűleg is megírhatja végrendeletét, melyről azonban nem hiányozhat az aláírása és a keltezés. További lehetőség géppel/elektronikus eszközökkel megírni, esetleg egy harmadik személlyel megíratni a végrendeletet. Ilyenkor a végrendelkező mellett alá kell írnia két tanúnak is. Ők azt tanúsítják, hogy a dokumentum tartalma megegyezik az örökhagyó végakaratával. A végrendelkezőnek ugyanis ki kell jelentenie, hogy a végrendelet a valós végakaratát tükrözi. Tanúként ezért csak cselekvőképes ember járhat el. További korlátozás, hogy a tanú nem lehet érdekelt a végrendeletben (így az örökösként megjelölt személy sem lehet tanú), de olyan személy sem, aki nem ismeri a végrendelkezés nyelvét. A tanú szerepére való tekintettel nem járhatnak el tanúként vakok, siketek/némák/siketnémák sem. Mindig legyen keltezés a végrendeleten, mivel ha több végrendeletet írt az illető, az egyrészt segít kibogozni, melyik a legkésőbbi, a keltezés egyébként is érvényességi követelmény.
Legbiztonságosabb talán mégis egy közjegyzői végrendeletet készíttetni. Ezt a dokumentumot ugyanis az alaki és tartalmi elemek betartásának szavatolásával közjegyző hitelesíti. A végrendelet ezután bekerül a központi közjegyzői nyilvántartásba (notárny centrálny register závetov). A végrendelkezés részletes szabályozása megtalálható a Polgári Törvénykönyv (40/1964-es törvény) hetedik, az öröklést taglaló részében – lásd a 476. paragrafustól.
A jogszabályok hatályos szövegét olvasóink elérhetik a slov-lex online jogtárban (https://www.slov-lex.sk/domov).
A tájékoztatás nem minősül
jogi tanácsnak.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.