Könyvtárak Hete: „Vásároljon könyvet a könyvtárnak!”

A könyvhónap jegyében tegnaptól egy héten keresztül tartják a Szlovákia Könyvtárak Hete rendezvénysorozatot. Mekkora az olvasási kedv, kik és milyen köteteket kölcsönöznek, van-e elegendő magyar és új kiadvány a könyvtárainkban? Összeállításunk ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ.

AHOVÁ HATVAN KILOMÉTERT UTAZNAK MAGYAR KÖNYVÉRT

Bodrogköz legnagyobb könyvtára, a királyhelmeci egy hónapja költözött a város központjába, egy Mailáth József gróf által a 19. században építtetett, nemrég felújított patinás épületbe. Bár az elmúlt években a 84 százalékban magyarok lakta városban sokkal több szlovák könyvet vásároltak, mint magyart, az utóbbi időben némileg javult a helyzet. A mintegy 900 állandó olvasó közel 30 ezer könyvből válogathat, s a könyvállományt állandóan bővítik. Tavaly az „Ajándékozzon könyvet!” címmel közzétett felhívás eredményeképpen hatvankilencezer korona értékben vásárolhattak könyveket, s az olvasók is szívesen felajánlják a könyvtárnak régi köteteiket. Tamás Valéria igazgatónő véleménye szerint az intézmény látogatottsága várhatóan tovább nő, amit a munkanélküliségnek és a pénzhiánynak tud be, hiszen csökken a vásárlóerő, az embereknek nem telik könyvre, ezért legalább kölcsönöznek. Ám nem csak a pénzhiány miatt járnak könyvtárba az emberek. Egyik olvasójuk, egy hetvenéves hölgy például Tőketerebesről utazik hatvan kilométert, hogy rendszeresen magyar könyvekhez juthasson, mások pedig a környező falvakból járnak be, mert itt nagyobb a választék.

„VÁSÁROLJON KÖNYVET A KÖNYVTÁRNAK!”

A kassai Bocatius közkönyvtár „Vásárolj könyvet a könyvtárnak!” címmel hirdetett akciót. Az intézmény anyagi helyzetét híven tükrözi a kezdeményezés címe. A terjesztők jóvoltából e hét folyamán az olvasók választhatnak a kiállított új kötetek közül, és amelyik megtetszik nekik , azt megvehetik – a könyvtár számára. Klára Kernerová igzagatónő bízik a merész ötlet sikerében. „Évről-évre kevesebb pénzt költhetünk új könyvek vásárlására. Míg 2001 folyamán 400 ezer koronából 5000 kötetet tudtunk venni, 2002-ben már csak 200 ezret kaptunk e célra, ami körülbelül háromezer könyvre volt elég. Sajnos, az illetékesek nem vették figyelembe a könyvárak emelkedését, mivel idén a tavalyinál is kevesebb pénzből kell gazdálkodnunk” – panaszolta az igazgatónő, aki többek közt ezzel indokolja, hogy szépirodalmi műveket náluk már csak egyhetes időtartamra lehet kölcsönözni. Kernerová mindezek ellenére örömmel állapította meg, hogy az állandó olvasók száma tavaly nem csökkent; a könyvtár gyermek- és felnőtt részlegének összesen mintegy 16 ezer tagja van. Sajnos, a magyar nyelvű könyvek aránya sem növekedett, annak ellenére, hogy az olvasók folyamatosan keresik az új kiadványokat.

AHOL A MINISZTÉRIUM A FENNTARTÓ

A kassai Tudományos Könyvtárban nagyobb a választék magyar nyelvű könyvekből, és az intézmény helyzete is kedvezőbb, mint a Bocatius könyvtáré. Ennek részben az az oka, hogy az ötszáz példány fölött megjelenő kötetekből a kiadók köteles példányt küldenek a könyvtár számára. Mióta az intézmény a kulturális minisztérium fennhatósága alá tartozik, nincsenek adósságai, költségvetését pedig megemelték. Tavaly 6200 kötettel nőtt az állomány, ám mivel az idegen nyelvű könyvekről közös statisztika készül, nem sikerült megtudnunk a magyar könyvek számát. Ján Gašpar, a könyvtár igazgatója elégedett a minisztérium hozzáállásával, annál is inkább, mivel a Fő utcai épületben hamarosan az olvasótermi körülmények is javulnak. A tervek szerint idén kétmillió koronás beruházással korszerűsítik a helyiségeket.

KÖLTSÉGVETÉSI MÉLYPONTON

A rozsnyói Pavol Dobšinský Gömöri Könyvtárnak a városban négy helyen van kirendeltsége, amelyekben összesen mintegy 98 ezer könyvet, CD-t, kazettát és más hordozót tartanak nyilván. Az állomány egyharmada magyar nyelvű – igazodva a helybéli magyarság városon belüli 27 százalékos számarányához. A könyvtár költségvetése évről évre csökken, a mélypontot éppen idén érték el 2,5 millió koronával – tudtuk meg Ľubica Kundrátovától, az intézmény módszertani munkatársától. Az öszegből csupán 10 ezer korona jut könyvvásárlásra, míg az előző években 200–300 ezer korona közt mozgott az e célra szánt összeg. A könyvtár több mint 3200 olvasót tart nyilván, ám mind a felnőttek, mind pedig a gyerekek létszáma évről évre csökken. Részben azért, mert kevés gyerek születik, részben pedig azért, mert pénz híján egyre nehezebben tudják kielégíteni az olvasóközönség igényeit. Kundrátová elmondta, a magyar részlegbe eddig szépirodalmat vásároltak olyan szállítóktól, akik ismerték a magyar olvasók igényeit. A magyar szakirodalomra azonban nincs igény, s azt nem is frissítik.

A KECSŐI PÉLDA

Kecső 413 lakosú kisközség, ahol a helyi könyvtár olyan jól működik, hogy Molnár Éva könyvtáros tavaly kitüntetést is kapott a szlovákiai könyvtárak hete és az önkéntes könyvtárosok nemzetközi éve alkalmából. A kecsői könyvtár állománya 1852 könyvet tesz ki, ebből 200 szak-, 968 pedig szépirodalmi kiadvány. Az ifjúsági könyvek száma 590, a gyermekirodalmi alkotásoké száz. A kecsői könyvtár évente átlagban 20 könyvvel gyarapszik, a kecsői önkormányzat ennek megfelelően 3000 koronát szán könyvvásárlásra – tájékoztatott Molnár Éva. Az olvasók száma csupán 49 (a lakosság 12 százaléka); több mint a fele gyermek. A járásban nem minden könyvtár működik ilyen ígéretesen. A jabloncai könyvtár például évek óta semmilyen tevékenységet nem tud felmutatni, a járás kilenc magyar településén pedig zárva tartanak a könyvtárak. A kecsői könyvtáron kívül még a krasznahorkai, a pelsőci és a görgői könyvtárak érik el a kellő színvonalat.

AZ OLVASÓK TÖBBSÉGE NYUGDĺJAS ÉS DIÁK

A fele részben romák lakta Nagymagyaron a helyi könyvtár a művelődési központ épületében található, de önálló bejárata van. A könyvállomány több mint 11 ezer kötet, egyharmaduk szlovák nyelvű. Németh Éva, a könyvtár vezetője lapunknak elmondta, tavaly 275 olvasó látogatta az intézményt: többségében nyugdíjasok és diákok. A beiratkozott 182 diák fele a szlovák tanítási nyelvű iskolába járó roma tanuló. A könyvtár a környező falvak művelődési igényét is kielégíti. A felnőtt olvasók nagy többsége ugyan helybéli, ám a nagymagyari iskolát látogató diákok a környező falvakból – Csenke, Jányok, Gomba, Olgya – is ide járnak. Az évi tagdíj felnőtteknek 20, a gyerekeknek 10 korona. Németh Éva örvendetesnek tartja, hogy idén a falu költségvetésében 20 ezer koronát terveztek a könyvtár állományának korszerűsítésére és bővítésére. „Februárban 2000, márciusban már 10 000 korona értékben vásárolhattunk új könyveket. „Könyvtárunkból főleg az ismeretterjesztő irodalom és a kötelező olvasmányok hiányoznak. A kevesebbeket érintő szakkönyvek esetében – mivel az előző években kevés ilyen tárgyú új könyvet vásárolhattunk – a könyvtárközi kölcsönzés lehetőségével is élünk” – mondja Németh Éva.

ZSELĺZEN KERTÉSZ IMRE A SLÁGER

Jana Beníková, a Zselízi Városi Könyvtár igazgatónője tájékoztatta lapunkat, hogy a könyvtárnak körülbelül 38 ezer kötete van, s az állomány körülbelül fele magyar könyv. Ha figyelembe vesszük, hogy a város lakosságának több mint a fele magyar, elmondhatjuk, hogy a két arány nagyjából fedi egymást. A zselízi könyvtárnak 1300 állandó olvasója van, ebből 570 fő fiatal, s a kölcsönzések mintegy 30 százalékát a helyi iskolások és gimnazisták bonyolítják le. Évente mintegy 48 ezer alkalommal kölcsönöznek ki könyvet. Az igazgatónő tájékoztatása szerint szponzorokon, szövetségeken, civil társulásokon, alapítványokon keresztül is szereznek be új köteteket, így például tavaly a Rákóczi Szövetségtől ötvenezer korona értékben kaptak tudományos ismeretterjesztő műveket, lexikonokat, enciklopédiákat. Rengeteg közös rendezvényt szerveznek a helyi iskolákkal és gimnáziumokkal és a kisegítő iskolával. A rendezvények közül a legnevezetesebb az évente megszervezett, Csontos Vilmos nemrégiben elhunyt költőről elnevezett olvasói verseny, melynek keretében a legtöbbet olvasó diákok értékes könyvjutalomban részesülnek. A fiatalok rendszeresen látogatják az intézményt, az iskolai versenyekre készülve is innen szereznek be kiadványokat, ugyanis a könyvtár komoly szakirodalmi állománnyal rendelkezik. Egy-egy ritkábban előforduló szakkönyvet pedig más könyvtáraktól szerez be a zselízi bibliotéka. A drágább szakirodalomra is sikerült szponzorokat találniuk. Tavaly saját pénzből mintegy 450 új kötetet szereztek be, ebből 113 művet ajándékba kaptak. Az Alsó-Garam Menti Régióban egyébként a zselízi könyvtár az egyetlen, amely minden nap nyitva tart, még szombat délelőtt is. A könyvtárat az anyagi lehetőségekhez mérten digitalizálják, jelenleg 4 számítógépük van, s idén internet is lesz. Irodalmi kávéház címmel rendszeres esteket tartanak, legutóbb Vas Ottó ipolysági előadóművész, irodalmár, nyugalmazott tanár volt a vendégük. A könyvtár mintegy egymillió koronás éves költségvetésből gazdálkodik, tavaly 63 ezer korona értékben vásároltak könyveket. Az utóbbi időben Kertész Imre Nobel-díjas magyar író a sláger, három könyvét szerezték be, de a Sorstalanság címűt például úgy kapkodják ki egymás kezéből az olvasók, hogy csak egy hétre tudják kölcsönözni. Meglepő módon a magyar versköteteket és a kortárs magyar szépprózát is sokan keresik. A zselízi könyvtár két új magyar nyelvű könyvtár megalapításában is segített: könyveket küldtek ajándékba a csíkszeredai bibliotékának Erdélybe, valamint a gömördétéri Csemadok alapította új könyvtárnak is. (hgy, juk, kov, buch)