Konferencia a szakképzés jövőjéről

Néhány év múlva nemcsak diákból lesz kevés, hanem szakoktatókból is hiány lesz.

Komárom

A szakoktatás problémáiról, jövőjéről, a lehetséges fejlődési irányvonalakról tanácskoztak a szlovákiai magyar szakképzéssel foglalkozó intézmények és iskolák vezetői azon a találkozón, amelyet a Szövetség a Közös Célokért, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) és a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság szervezett Komáromban.

Három modell

Albert Sándor, a program szakmai gesztora kifejtette: a véleményeztetési folyamatban lévő Oktatás és nevelés nemzeti program háromféle modellt vet fel a szakiskolákkal kapcsolatban. Az egyik a hagyományos, ún. csehszlovák modell a szakok és szakirányok bővítését szorgalmazza. A másik a duális képzésre épülő német modell, amely a munkáltatók bevonásával konkrét munkakörökre készíti fel a diákokat. A harmadik pedig az angolszász modell, ami az első három-négy évben az alapvető kompetenciák elsajátítására helyezi a hangsúlyt, és csak ezután specializálódik a diák bizonyos szakirányzatra, munkakörökre. Ez utóbbi szélesebb körű érvényesülést tesz lehetővé, mert az alapkompetenciák ismeretében a munkavállaló rugalmasabban tud reagálni a munkaerőpiac változó kihívásaira.

Versengő szakiskolák

Fabó Mária, az SZMPSZ szaktanácsadója a szakiskolai hálózatról adott áttekintést. A 2016/2017-es tanévben 451 szakközépiskola (ebből 10 magyar és 30 szlovák és magyar tanítási nyelvű), valamint 138 speciális középiskola (ebből 6 magyar) működik Szlovákiában. A szakképzésben részt vevő diákok száma 130 459, közülük 6538-an részesülnek magyar nyelvű oktatásban. A megyék szerint a magyarul is oktató szakiskolák a következőképpen oszlanak meg: Nyitra megye 15, Nagyszombat megye 13, Kassa megye 7 és Besztercebánya megye 5. A vitában az is elhangzott ugyanakkor, hogy a területileg egymáshoz közel fekvő magyarul oktató szakiskolák – nem teljesen korrekt módon – úgy versenyeznek egymással, hogy nagyon hasonló szakokat nyitnak, így próbálva elszippantani a másik iskola elől a diákokat.

Rossz rendszer

Vetter János, az eseménynek otthont adó Ipari Szakközépiskola igazgatója rámutatott: Szlovákiában teljesen elhibázott módon akkor vezették be a normatív alapú támogatást, amikor csökkentek a diáklétszámok, emiatt az iskolák nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy a gyengén teljesítő jelentkezőket ne vegyék fel. Újabban a duális képzést próbálják egyesek a szakképzés megmentőjének beállítani, a gyakorlat viszont azt mutatja, hogy rossz a törvény: minél több diák vesz részt a duális képzésben – azaz a szakmai oktatást a munkáltatók végzik –, annál kevesebb pénzt kap az iskola. Ezért egyrészt az iskolák sem szorgalmazzák, másrészt a munkáltatók részéről sincs túl nagy érdeklődés iránta. Így nem csoda, hogy Nyitra megyében például az elmúlt évben mindössze 10 iskola 103 diákja kapcsolódott csak be a duális képzésbe. Az előadó szerint amíg a törvény nem változik, nem várható pozitív elmozdulás.

Nem divat a munkásruha

Az előadások után élénk vita bontakozott ki. Az iskolaigazgatók elhibázottnak tartják, hogy a megyei képviselők döntsenek arról, melyik iskola milyen szakokat és hány osztályt nyithat. Szóba került továbbá, hogy néhány év múlva nem lesznek mesterek, akik oktatnák a szakiskolában a diákokat. Hiányzik a megfelelő ösztöndíjrendszer is, amivel motiválni lehetne a gyerekeket arra, hogy a hiányszakmákat válasszák. A felszólalók szerint hatékonyabban kellene működniük az alapiskolában tevékenykedő pályaválasztási tanácsadóknak is. „Ma már senki nem akar munkásruhát felvenni, minden fiatal díler, közvetítő akar lenni” – summázta az egyik hozzászóló.

Az elhangzott észrevételeket, gondolatokat, javaslatokat a konferencia szervezői összegezik, és eljuttatják az Oktatás és nevelés nemzeti program kidolgozóihoz.