Komáromi járás: kevesebb gyerek, de több a magyar óvodás és iskolás

Komárom. A Komáromi járásban a gyermekek csupán 52 százaléka látogat magyar nevelési nyelvű óvodát, miközben a lakosság 70 százaléka magyar nemzetiségű. Magyar tanítási nyelvű alapiskolába a diákok 59 százaléka jár, ám biztató, hogy tavaly ősszel az új elsősök 69 százaléka magyar iskolába került. Igaz, a tanulók száma ebben a régióban is egyre csökken.

A március elején megrendezett IX. Komáromi Pedagógiai Napokon Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója ismertette annak a felmérésnek az eredményét, amelyet a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Komáromi Regionális Központjával közösen végzett a járás polgármesterei, valamint az alapiskolák és óvodák igazgatóinak körében. A kérdőívet Fodor Attila úgy állította össze, hogy a puszta számok, statisztikai adatok rögzítésén kívül képet adjon az önkormányzat és az oktatási intézmény kapcsolatáról, arról, hogy a pedagógusok milyen mértékben veszik ki részüket a település irányításából, van-e az adott településnek fejlesztési terve, azon belül oktatásfejlesztési fejezete stb.

A beérkezett válaszokat értékelve több tanulság is leszűrhető. Elsőként az, hogy a pedagógusoknak sokkal inkább ki kellene venniük a részüket az önkormányzatok munkájából. Főként most, amikor az óvodák és az alapiskolák fenntartása önkormányzati hatáskör, és a helyi testületeknek egy-egy nevelési vagy oktatási intézmény további működése szempontjából nagyon fontos döntéseket kell meghozniuk. Jelenleg a helyi képviselőknek mindössze 15,9 százaléka a pedagógus. Ekelen, Keszegfalván és Megyercsen egyetlenegy pedagógus sincs a testületben, Bátorkeszin viszont a képviselők 45,5 százaléka az.

A felmérésből kiderült, hogy a járásban a gyermekeknek csak 52 százaléka jár magyar nevelési nyelvű óvodába, miközben a lakosság 70 százaléka magyar nemzetiségű.

A legkirívóbb Ógyalla esete, ahol az óvodás gyermekek 92 százaléka szlovák csoportot látogat, ugyanakkor a lakosság nagyjából fele magyar nemzetiségű. Szinte hihetetlennek tűnik, de Komáromban is az összes gyerek 56 százaléka jár szlovák óvodába, miközben a lakosság körülbelül egyharmada vallja magát szlovák nemzetiségűnek. „Ezen adatok felett nem lehet átsiklani, és a jövőben sokkal nagyobb figyelmet kell szentelnünk az óvodáknak – mondta Fodor Attila. – Amikor azt kérdezzük, hogy a magyar alapiskolák számára miért veszik el a diákok húsz százaléka, részben az óvodáknál kell keresni a választ.”

A óvodákkal összehasonlítva kissé kedvezőbbek az arányok az alapiskolák esetében, és úgy tűnik, az előző évekhez képest pozitív irányú elmozdulás tapasztalható. Magyar tanítási nyelvű alapiskolába a diákok 59 százaléka jár, ugyanakkor a 2003 júniusában végzett tanulók esetében ez az arány még csak 56 százalék volt. Bizakodásra adhat okot az a tény, hogy 2003 szeptemberében a járásban az elsősök 69 százaléka kezdett magyar iskolában tanulni.

Ugyancsak jó hírnek számít, hogy a kilencvenes évek elejéhez képest lényegesen javult az alapiskolai pedagógusok korösszetétele. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt a járás magyar alapiskoláiban oktatók felének életkora meghaladta az 50 évet, most viszont 54 százalékuk még nem töltötte be a negyvenet. „Megfigyelhetjük továbbá, hogy iskoláinkban már nagyon kevés a képesítetlen tanerő. Ugyanakkor az is igaz, hogy sokan saját szakukon kívül más tantárgyakat is kénytelenek oktatni – hangsúlyozta az előadó. – Ez főleg azokra az iskolákra jellemző, ahol nincsenek párhuzamos osztályok. Felmértük azt is, hogy mely szakok oktatóiból van hiány: első helyen a szlovák nyelv és irodalom áll, majd a földrajz, a magyar, a testnevelés, az angol és a történelem következik. Ha valamennyi járásból rendelkezésünkre állnának ezek az adatok, akkor a szeptemberben induló Selye János Egyetem számára is megfogalmazhatnánk a szakpárosításokra vonatkozó igényeket.”

Bizonyára senkinek sem mondunk újat azzal, hogy egyre kevesebb gyermek születik tájainkon, tehát egyre kevesebb az iskoláskorú is. Az adatok ennek ellenére sokkolóak: 1990-hez képest 2004-re 33 százalékkal lett kevesebb az alapiskolás. Javulás az elkövetkező években sem várható; az 1998-as és a 2003-as születési adatokat figyelembe véve újabb 12 százalék a csökkenés aránya. „Ezzel szemben az iskolák száma nem csökkent, sőt az egyházi és magániskolák megnyitásával még növekedett is – mondta Fodor Attila. – Ez az állapot hosszú távon nem tartható fenn. A diákalapú finanszírozás bevezetése kapcsán újra kell gondolnunk, miként tartható fenn a mostani iskolahálózat. Két lehetőség van: vagy folytatjuk az érzelmi alapú oktatáspolitikát, ad hoc módon „építjük” jövőnket, figyelmen kívül hagyva a realitásokat, vagy az adott állapotból kiindulva, szakmai alapon közelítjük meg a problémát, és keressük az optimális megoldást. Felmérésünk azt mutatja, hogy az önkormányzatok némelyike már fontolóra vette az óvoda vagy az iskola megszüntetésének, összevonásának lehetőségét, mások úgy keresik a kiutat, hogy például iskolabuszt indítanak. Egy biztos, nem ülhetünk ölbe tett kézzel.”

A felmérést a Komáromi járáson kívül az Érsekújváriban, a Losonciban, a Rimaszombatiban és a Rozsnyóiban, illetve Ipolyság körzetében, az Ipoly mentén is elvégezték már. Fodor Attila lapunk kérdésére elmondta: a kérdőíveket más járások alapiskoláinak, önkormányzatainak is szívesen rendelkezésre bocsátják, és segítséget nyújtanak a feldolgozásban is.