Köbölkúton a leventékre emlékeztek

Köbölkút. „Szomorú, hogy a magyar történetírásból a második világháború egyik tragikus epizódja szinte teljesen kimaradt. Szálasi Ferenc 1944 végén harcképes magyar leventéket ígért Hitlernek. A 110 ezer magyar levente szomorú sorsa megérdemelné, hogy hányattatásukról megemlékezzenek” – mondta Kovács Ferenc a múlt héten vasárnap tartott emlékünnepségen.

Ő maga is az elhurcolt leventék egyike. Hatvan évvel ezelőtt történt fájdalmas pillanatokat idézett fel sorstársainak, könnyeket csalva a túlélők és az elhunyt leventék hozzátartozóinak szemébe. „Tehervagonokba raktak, és viszontagságos út után a Kassel melletti Rótwestenben egy repülőtérre vittek bennünket. Ott fekete egyenruhás SS-hadosztályhoz sorolva légvédelmi tüzéreket szándékoztak kiképezni belőlünk. Ez már nem sikerült nekik, mert az amerikaiak – áttörve a nyugati frontot – menekülésre kényszerítették a németeket, ők pedig magukkal hurcoltak minket” – idézte fel a történteket Kovács Ferenc, a Csemadok helyi alapszervezetének elnöke, korábbi polgármester. Az akkor Németországba vitt magyar fiúk közül mintegy 15 ezer vesztette életét; 48 köbölkúti gyermek közül 12. A túlélők az amerikai vadászbombázók Altenburgban, a vasútállomáson átélt támadását máig nem felejtették el. Egy hosszú alagút alá menekültek, itt vesztette életét a 14 éves köbölkúti Tégen Imre. A Barusz testvéreket a légnyomás kitaszította onnan, de Tégen László, Imre egy évvel idősebb testvére egy vagonok közt álló bádogépületbe bújt a légitámadás elől. A bódét vele együtt szitává lőtték a repülők. Bircsák István máig őrzi emlékezetében, ahogy a bombázás elől a gyilkos géppuskatűzben menekült. Az életben maradtak a bombázás során elhunyt Tégen testvérek kabátjának hajtókájába, egy kartonpapírra beírták az áldozatok nevét és korát. Az ottani temetőben szüleik a háború után megtalálták, hazahozták és a köbölkúti temetőben újra eltemették őket. A bombázáskor csaknem harminc fiú vesztette életét.

Az emlékünnepségen Szesztay Ádám, Magyarország pozsonyi nagykövetségének kulturális attaséja az emlékezőknek tolmácsolta Győrffy Csaba nagykövet üdvözletét. „Az, hogy ilyen nagy számban gyűltek össze az emlékezők, bizonyítja: közösségünk számára rendkívül fontos, ami önökkel történt. Mindnyájunknak oda kell figyelnünk a múltra” – jegyezte meg Szesztay Ádám. A helyi művelődési központban Köbölkút, Nána, Ebed, Libád és Párkány polgármestere tisztelte meg jelenlétével a megemlékezést, mivel a környező településekről is sok leventét hurcolt magával az ellenség .

A rendezvényen – melyen jelen volt Dániel Erzsébet, a Csemadok Érsekújvári Területi Választmányának elnöke és a Nyitra megye önkormányzatát képviselő Hugyivár Imre – fellépett a Csemadok köbölkúti asszonykórusa, műsorral kedveskedtek a helyi óvodások, valamint a helyi Stampay János Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola diákjai.

Az emlékezők, a szomorú események veszteségét feldolgozni azóta sem tudók számára megható volt a Csemadok párkányi, nánai és ebedi szervezete mellett működő énekkar, citerazenekar és a Cantate Domino énekkar komoly, igényes műsora.