Kiút a jobb életbe

A Rimaszombati járásban már évek óta 30 százalék körül mozog a munkanélküliek száma, ami az országban a legmagasabb. Ez súlyosan rányomja a bélyegét a szociális helyzetre is. Több civil szervezet is keresi a kiutat ebből az elkeserítő helyzetből.

A rimaszombati Kiút a jobb életbe azon polgári társulások sorába tartozik a járásban, amelynek tagjai még nem fásultak el, s a várost és a régiót fojtogató megélhetési gondok ellenére újabb és újabb ötletekkel szeretnének segíteni a rászorulókon. Csobo Alica vezetőségi tag szerint sokan a lakásuk rezsiköltségeit sem tudják kifizetni, de a hivatal nem kérdezi őket, honnan és miből tudnák előteremteni a rávalót, hanem egyszerűen kirakják őket az utcára. „Szeretnénk számukra szociális lakásokat építeni, vagy olyan helyen bérbe venni számukra lakásokat, ahol többségében nehéz szociális helyzetben lévő emberek élnek, s a bérleményeket idővel szociális lakásokká átminősítetni. Szeretnénk tanácsadó irodát létesíteni, ahol útba igazítanánk a rászorulókat, mert sokszor elvesznek a bürokrácia útvesztőiben, nem tudják, kihez forduljanak” – mondta Csobo Alica.

Céljaik között szerepel a munkahelyteremtés is, amiben eddig sikeresen együttműködnek a munkaügyi hivatallal, jelenleg két projektben is részt vesznek. „A civil szervezetet másik két kollégámmal tavaly alapítottuk meg. Harmincöten kezdtünk, ma már 122 munkatársunk van, akik a foglalkozásösztönző program keretén belül dolgoznak. Rájuk öt koordinátor felügyel, de van öt nyolcórás munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottunk is. Ezenkívül foglalkozunk még munkaközvetítéssel Magyarországra, eddig 7 embernek sikerült állást találnunk” – mondta Bálint Katalin projektmenedzser. Sikerként könyvelhetik el azt a nyár folyamán megvalósult jótékonysági kulturális eseményt is, amelynek bevételét a budapesti Talentum Zeneművészeti Akadémiához jutatták el, ahová Rimaszombatból is járnak hallgatók, ily módon fél évre ki tudták fizetni a rimaszombati diákok kollégiumi díját. A jövőben szeretnék hasonló módon támogatni a rimaszombati képzőművészeti és zeneiskolát is. A helyi roma női szövetséggel közösen lehetőséget biztosítottak 30 gyerek árvai táborozására, 5 gyerek pedig részt vehetett egy angol nyelvű táborban a Balaton partján.

„Tamásfala városrészében bezárták az óvodát, arra hivatkozva, hogy nem rentábilis a fenntartása. Az óvodán belül volt egy magyar osztályunk, amelybe roma és nem roma gyerekek egyaránt jártak. A roma gyerekeket a Dúsa utcai roma lakótelepről hordták be, mert civilizált körülmények között lehettek, sokat tanulhattak, a pedagógusok nagyon sokat tettek értük. De akárhogy lobbiztunk, akárkit kértünk, sehol sem kaptunk segítséget, s az óvodát két éve bezárták. Azóta az épület kihasználatlanul, üresen áll. A város bérbe adta ugyan egy rimaszombati orvosnőnek, de a mai napig nem történt semmi. Nekünk viszont terveink vannak az épülettel, szeretnénk létrehozni ott egy krízisközpontot a Körzeti Hivatal Gyermekvédelmi Osztályával karöltve. A nemrég újjáalakult Csemadok helyi alapszervezetével közösen szeretnénk kialakítani egy helyet, ahol különféle akciókat szerveznénk. De elférne az épületben egy kisebb könyvtár, informatikai szoba, a nyugdíjasoknak egy helyiség, napközi otthon, ahová az iskolai szünidő idején járhatnának a gyerekek” – mondta Csobo Alica.