Kis Róbert, Kisújfalu polgármestere lapunknak elárulta, a mai napig nem kereste fel őket egyetlen beruházó sem, aki megvette volna azt a házat, amely elé néhány nappal ezelőtt lerakták az újvári családok bútorait. „Negyven embernek állítottam ki tegnap nyilatkozatot arról, hogy nem jelentkezhetnek be állandó lakhelyre Kisújfaluban. Nem tudták ugyanis felmutatni a szóban forgó ingatlanhoz szükséges tulajdonlapot. Senki sem akarta őket abba a házba bejelenteni, ezért kellett távozniuk a faluból” – tájékoztatott Kis Róbert. A főtéren álldogáló férfiak közül néhányan Garamkissallóról tértek vissza családjaikkal, mondván: nem hajlandók egy házban lakni az oláh cigányokkal. „Mikor adnak már nekünk rendes, lakható házakat? Tegnap este itt járt egy ember, élelmet hozott nekünk és a lelkünkre kötötte, csak annak nyilatkozzunk, aki ezért fizet nekünk” – jegyezte meg az egyik férfi, aki családjával együtt már egy hete a város főterén él. Apró gyermekeiket a tótmegyeri rokonoknál helyezik el éjszakára. A lakbért becsülettel fizető lakókat a Laktanya és a Vár utcából – szeptemberben az építésügyi hivatal mindkét lakóházat lakhatatlanná nyilvánította – a város a Murgaš utcába költöztette. Az itt élőktől megtudtuk, kicsi, de sokkal jobb állapotban lévő lakásokhoz jutottak az egykori munkásszállóban, mégis irigylik azokat, akik a város központjához közelebb, a Jánošík utcában kaptak ennél is újabb és tágasabb lakásokat a várostól. „Két tűz között vagyunk! Az utcánk egyik végében él az egyik újvári vajda népes családjával, a másik végében pedig a szociális lakásokként szolgáló régi munkásszálló áll. Tegnap egy pillanatra nyitva felejtettem a kaput, és máris bent szaladgált három kisgyerek az udvaron” – panaszolta lapunknak Ladislav Beták és felesége, akik csaknem négy évtizede élnek a Murgaš utcában. Érsekújvár egyik legszebb kertvárosában ma alig látható virág a házak előtt, mert a renitens szomszédok mindent összetaposnak, összetörnek. (száz)
Panaszkodnak az utcabeliek
Több lakó panaszolja, hogy a szükséglakásokban élők lopják kertjükből a termést, az udvaron felejtett kerti szerszámaikat is meglovasítják, majd leadják a hulladékgyűjtőbe. Az ingatlanok egy ideje eladhatatlanok ebben az utcában. „Amikor a város két évvel ezelőtt úgy döntött, hogy a pincehelyiségért is ugyanannyi ingatlanadót kell fizetnem, mint a 110 négyzetméteren álló házamban a lakótérért, nem panaszkodtam senkinek. Fizettem, mert ez a kötelességem. Fizessen mindenki, ha lakni akar. A Murgaš utcában élők közül sokan rendesen dolgoznak, mások csak a segélyosztáskor élnek jól néhány napig. Olyankor isznak és dorbézolnak” – mondta a nyugdíjas Ladislav Beták. (száz)
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.