Kisújfalu segítsége

Kisújfalu.A Mentálisan Sérülteket Segítő Társulás párkányi alapszervezete idén nyáron negyedszer rendezte meg táborát, amely számos zselízi és párkányi, valamint magyarországi, beteg gyermekét odahaza nevelő szülő számára jelenti az egyetlen lehetőséget a tartalmas kikapcsolódásra.

Szűcs Teréz, az alapszervezet elnöke lapunknak elmondta, 15 szlovákiai és mintegy 30 magyarországi vendéget fogadtak. Zselízről, Pozsonyból, Párkányból érkeztek családok és sokan jöttek a magyarországi Debrecenből, Miskolcról, Ajkáról, Budaörsről és Mezőkövesdről. A kovácspataki turistaszállóban, Miroslav Cipár festőművész felesége, Vilma aszszony kézműves foglalkozásokat tartott a gyerekeknek. Tíz éve dolgozik önkéntesként a Down-kórosok szlovákiai egyesületében, ezért magával hozta Pozsonyból kis barátnőjét, Zuzka Dvořákovát, akinek már megjelent egy könyve, és jelenleg naplóregénye folytatásán dolgozik. „Eddig még sosem kaptunk meghívást a szomszédos településekre. Köszönet jár Kis Róbert polgármesternek, amiért meghívott bennünket Kisújfalura, ahol megtekintettük a faluházat és vendéglátóink kemencében sült kaláccsal kínáltak bennünket. Ráadásként megnéztük a Bolond Istók színielőadást a szabadtéri színpadon” – osztotta meg velünk idei tapasztalatait Szűcs Teréz.

A Mentálisan Sérülteket Segítő Társulás párkányi alapszervezetét jelenleg a város és néhány helyi vállalkozó részesíti csekély támogatásban. Annak ellenére, hogy nehéz anyagi körülmények közepette élő családokról van szó, kisújfalui találkozásunk alkalmával elsősorban az őket ért kellemes élményekről számolnak be. „Bennünket nem igazán az anyagiak foglalkoztatnak, a szülőket ennél sokkal jobban aggasztja, mi lesz a gyermekükkel, ha majd ők nem lesznek, ki gondoskodik majd róluk?” – árulja el nem titkolt félelmeit a kisújfalui Szabó Márta, aki családjával, kislányával együtt a párkányi közösség tagja. Szervezetük nem rendelkezik olyan klubhelységgel, ahol találkozhatnának. A zselízi Riedl Borbála és lánya, Andrea számára a párkányi nyári táborok jelentik az egyedüli élményt és lehetőséget, hogy találkozzanak barátaikkal. A párkányi 23 éves Tóth Attila a nagyszüleivel együtt érkezett a táborba, szülei halála óta ők nevelik a fiatalembert és 18 éves testvérét. Attila elmondja, leginkább napilapunk olvasásával, a sportközvetítések figyelésével, rádióhallgatással múlatja idejét. A kirándulások és a közös foglalkozások egy hét alatt erős csapattá érlelték a táborlakókat. Egy évig ebből merítenek majd erőt a nem mindig derűs hétköznapokhoz.