Kéttornyú templom a sziklák alatt

Egy historizáló stílusú, neogót belső díszítésű templom ez, melyet a vidék jeles birtokosa, az Andrássy család építtetett 1754-ben.

Ki volt az építtető?

Az egyik forrás – azaz Tököly Gábor: Kastélyok, kúriák, udvarházak Gömörben (Méry Ratio 2004) könyve – szerint 1754-ben építtette Várhosszúrét barokk stílusú római katolikus templomát bizonyos báró Andrássy György. Andrássy Györgyből egészen pontosan négyet tart számon a családtörténet, a templom építtetője III. Andrássy György lehet, az ifjabb, vagyis az Andrássy család monoki ágának második generációja, felmenő ági őse Várhosszúrét legjelesebb szülöttének, Andrássy Dénes grófnak, a vidék mecénásának. A templom alapítójáról viszonylag kevés információ maradt fenn, alig néhány sor. „Polgári pályán jeleskedett; a monoki Andrássy-ágnak ő a fenntartója. Első neje Berényi Mária grófnő, akivel János(VI.), Antal és István (II.) fiakat nemzé, második neje Mednyánszky Anna bárónő, akivel utódai nem maradtak”. Ezeket a sorokat 120 éve, 1900-ban írta le a jeles gömöri családkutató, bizonyos Dr. Csucsomi, azaz Mauer Artur orvos. A csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy nemzetség története című munkájában, mely hasonmás kiadásban létező forrásanyaga a kutatóknak ma is a Méry Ratio Kiadó adta ki 2005-ben. Mi volt ez a polgári pálya, ezt nem részletezi az életrajzíró, de alighanem a 18. században fellendülő vasgyártásról van itt szó, amely már akkoriban is tetemes hasznot hajtott az ipart művelőknek, bánya- és hámortulajdonosoknak. Sajnos azt egyik forrás sem említi, hogy az alapító donátor temetkezési helyéül választotta volna ezt az újonnan alapított templomot, miként az szokás volt ilyen esetben.

Városinak is beillene

Várhosszúrét temploma messziről feltűnik impozáns méreteivel és kiképzésével. Keleti tájolású, sokszögzáródású szentélyes, egyhajós, kéttornyos, alapjában barokk stílusú, később historizáló módon átalakított, neogótikus stílusjegyeket mutató templom ez. Védőszentje nem más, mint Szent György. Belső berendezése most is őrzi az utolsó nagy átalakítás, a 20. század első éveiben végbement munkák nyomát. Neogótikus stílusú a beltér, díszes, aranyozástól ragyog az oltár, hasonló stílusú a szószék, szépen munkáltak a padok, kifestett a boltozat is, ezek mind Andrássy Dénes bőkezű támogatásából készültek el. Így tisztelgett szülőfalujának a vidék jótevőjeként számon tartott Dénes gróf. Maga a falu mindig is Krasznahorka várának tartozéka volt, alapítását a 14. század első harmadára teszik, első írásos emléke 1338-ból való, egy, a várhoz tartozó majorság létezett itt ekkoriban, a falu a nevét a Csermosnyapatak és a Buzgó-patak melletti dús hozamú, a várurak lóállományának takarmányt szolgáltató ártéri rétekről kaphatta a nevét. Természetesen eleinte Bebek azaz Bubek birtok volt, majd a híres család 1567-es férfiágon való kihalása után Andrássy birtok lett. Pusztította a vidéket gyakran a török, 1567-től szinte évente érte támadás, mígnem 1570-ben porig égették Várhosszúrétet. Lakosságának alig negyede maradt életben. Sok évtizedes, lassú újratelepedés után végre a 17. században már ismét népes falu lett, egy 1667-ből fennmaradt írásbeliség szerint ekkor már 34 jobbágytelekkel, 10 fél telekkel és 2 zsellérrel adózott földesurainak a falu. A 19. század legelején épült az a kúria, ahol 1835-ben Andrássy Dénes született. Ez az épület ma óvoda, s csak nehezen ismerhető fel egykori kúria jellege. A templom ma is a római katolikus híveket szolgálja, kertjében a második világháborúban, 1944 és 1945 fordulóján a környékbeli súlyos harcokban elesett magyar katonák emléke látható. A templom keleti falánál nyugodott a 130 magyar és a 44 név szerint ismert német katona, őket 1993-ban exhumálták és hazaszállították. Várhosszúrét temploma most újabb felújításra vár, tetőzete már új, most a külső homlokzatot tervezik renoválni hamarosan a hívek, akik néhány hete önkéntes munkával eltávolították a régi vakolat egy részét.