Kassa folytatja a harcot a Művészetek Házáért

Kassa |

<p>A Kassai Állami Filharmónia vezetése&nbsp;<span style="font-size: 12px;">azt javasolja a városatyáknak, ne hagyják jóvá a Művészetek Házáért &ndash; az egykori zsinagógáért &ndash; húsz éve folyó perrel kapcsolatos együttműködési memorandumot, amelyet a Kassai Zsidó Hitközség aján</span><span style="font-size: 12px;">lott a város önkormányzatának.</span></p>

„A szándéknyilatkozatot ebben a formában nem ajánlom elfogadásra, azért, mert több olyan pontot tartalmaz, amelyek nem valós tényeken alapulnak” – közölte Július Klein, az Állami Filharmónia igazgatója. A Kassai Zsidó Hitközség az egyházi restitúciós törvény értelmében perelte be a várost. A városi képviselők a június 16-i képviselő-testületi ülésen szavaztak a memorandumról, amelyben a Kassai Zsidó Hitközség garanciaként ajánlott fel arra az esetre, ha a város elvesztené a pert. Az együttműködési memorandumban a hitközség egyebek mellett kijelenti, ha a Művészetek Háza bármely módon újra a tulajdonukba kerülne, továbbra is a Kassai Állami Filharmónia székhelye maradna. Továbbá felajánlották, kifizetik a város összes költségét, amit az épületbe fektetett, és a bírósági eljárás költségeire sem tartanak igényt.

Rudolf Maník, a Kassai Állami Filharmónia ügyvédje elmondta, a bírósági tárgyalások során a Kassai Zsidó Hitközség nem tudta bizonyítani, hogy ő a jogutódja az egykori Kassai Zsidó Anyaegyháznak, amely a zsinagógát 1955-ben eladta. Ha a jogutódlást nem tudják bizonyítani, az is elég ok arra, hogy a bíróság a város javára döntsön, mert abban az esetben az egyetlen jogosult, aki beperelhetné a várost, a Zsidó Hitközségek Központi Szövetsége, amelynek a székhelye Pozsonyban van. „A második nagyon fontos érv az, hogy átépített épületről van szó, amely nem tekinthető azonosnak az egykori zsinagógával. Olyan mértékű felújítást és átépítést végeztek el rajta, hogy a polgárjog értelmében a Művészetek Háza épülete már új építménynek minősül” – magyarázta Rudolf Maník. „A harmadik érvünk pedig az, hogy az 1955-ben kötött adásvételi szerződésnél nem feltételezhető sem kényszer, sem az, hogy kedvezőtlen körülmények között volt megkötve. A Kassai Zsidó Anyaegyház már 1948-tól próbálta eladni a zsinagógát az államnak. Mindez elég érv ahhoz, hogy a városatyák ne támogassák a memorandumot, amíg a bíróság nem vizsgálja felül ezeket a kérdéseket” – tette hozzá az ügyvéd. Július Klein aggodalmát fejezte ki a Kassai Zsidó Hitközség memorandumban megfogalmazott ígéreteivel kapcsolatban. „Nem minden ígéret teljesül, és aggódunk, hogy a kassaiak nem lesznek elégedettek a Művészetek Háza szolgáltatásaival, ha más kezébe kerülne” – mondta Július Klein. Az igazgató szerint a városnak nem szabad feladnia a harcot.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?