Karván alkalmazkodnaka változó igényekhez

„Az első iskolaévben egyéves növénytermesztési és állattenyésztési, valamint kétéves kovács és bognár szakon indult a képzés – avatott be az iskola múltjába Varga Judit igazgatónő a közelmúltban megtartott ünnepség apropóján. – Később kétévesre bővült a növénytermesztési szak, amely mesteriskola is volt egyben. 1959-ben Úszorról, 1963-ban pedig Vágsellyéről is ide helyezték a kertészeti szakot, amely máig egyik meghatározó irányzata iskolánknak.” A gyakorlati oktatás szempontjából fontos állomásnak számít az 1965-ös év, amikor közel 100 hektárra bővült a tangazdaság. Ennek köszönhetően 12 ha szőlőt, 11 ha almát, 14 ha kajszibarackot, 5 ha őszibarackot, 1,5 ha ribizlit telepítettek, két-két hektáron fóliasátras, illetve szabadföldi kertészet működött. A melegkedvelő növénytermesztési szakot a szőlészet váltotta fel. 1980-ban megalakult a dolgozók középiskolája, amely kétéves, érettségi vizsgával végződő képzés volt. A négyéves, érettségit biztosító kertészeti szakot az 1991/92-es tanévben vezették be, rá egy évre pedig a dolgozók középiskolája kétéves, nappali tagozatú szakosító képzéssé alakult át. Az iskola kínálatában 1993/94-ben megjelent a „mezőgazdásznő vidéki szolgáltatások részére” elnevezésű szak, amely néhány évig nagyon népszerű volt. Ennek keretében a leányok a könyvelés mellet a főzés, a varrás alapjait is elsajátították. Napjainkban az intézményben érettségivel végződő négyéves oktatás, hároméves szakmunkásképző, valamint érettségivel végződő kétéves szakosító képzés folyik. A kínálat bőséges, a legnagyobb érdeklődés a kertész, a virágkötő, az asztalos szakok iránt van, de képeznek például gazdaboltokba eladókat is. Évente négy első osztályt és egy-két szakosító osztályt nyitnak, a diákok száma 300 körül mozog.

A restitúciós törvény értelmében az iskola által addig használt földterületek nagy része a kilencvenes évek elején visszakerült az egyház tulajdonába, így azóta már csak 16 hektáron gazdálkodik az intézmény. „Járulékos szervezetként működünk, tehát kiadásaink egy részét magunknak kell fedeznünk – magyarázta az igazgatónő. – Elég költséges például a virágkötészeti szak, ezért az alapanyagot igyekszünk magunk kitermelni. Az egynyári növényekből több környékbeli önkormányzat, virágbolt is tőlünk vásárol, de díszcserjéket és más terményeket is kínálunk. Évente 4-5 millió korona bevételhez jutunk ezáltal, a befolyt öszszeget az intézmény fenntartására fordítjuk.” Az iskola vezetése él a pályázati lehetőségekkel is, ilyen forrásokból sikerült berendezniük például egy multimédiás vetítőtermet, bővíteni számítógép-állományukat.

A diákok szakmai fejlődése szempontjából fontos, hogy az iskola több éve aktívan bekapcsolódik a Leonardo és Socrates nemzetközi programokba. „Tanulóink és tanáraink jártak már a hollandiai virág-világkiállításon,, de Ausztriában ésSzlovéniában is – mondta Varga Judit. – Baráti kapcsolatot tartunk fenn hazai, magyarországi, csehországi, bulgáriai, valamint romániai kertészeti iskolákkal. Folyamatosan részt veszünk a kertészeti és virágkötészeti versenyeken, tanulóink több kiállításon, vásáron díszítik a standokat, de irodák virágdekorációjának megtervezésére is felkértek már bennünket. Úgy gondolom, uniós csatlakozásunkkal diákjaink érvényesülési lehetőségei is nagyobbak. Németországból például már többen érdeklődtek szakképzett díszkertészek iránt. Folyamatosan próbálunk alkalmazkodni a piaci igényekhez, a jövő tanévtől virágkötő-berendező, valamint pincér-szakács szakot is indítunk.”

Szlovákiában a karvai az egyetlen magyar nyelvű kertészeti középiskola. Diákok az ország legkeletibb részéből is érkeznek, a 120 férőhelyes kollégium maximális kihasználtsággal működik. A község családias légkört, természetközeli környezetet biztosít az itt tanuló fiatalok számára.