Kárenyhítési kérelmek

Simon Zsolt tárcavezető az elmúlt hetekben többször hangoztatta, kizárólag egyénileg elbírált kárenyhítésről lehet szó. Nem szeretnének ugyanis abba a hibába esni, mint 2000-ben, amikor több gazdálkodó jogtalanul jutott hozzá az állami kompenzációhoz. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kárenyhítés nem tévesztendő össze a veszteségkiegyenlítéssel, hiszen bizonyos vállalkozói kockázatot minden termelőnek vállalnia kell.

A Komáromi járásban várhatóan mintegy 200 gazdálkodó nyújtja be kárenyhítésre vonatkozó kérelmét – tudtuk meg Kocsis Mihálytól, a minisztérium regionális hivatalának igazgatójától. Elmondása szerint a járásban a kalászosok átlagos hektárhozama nem érte el a 3 tonnát, szemben a tavalyi 4,35 tonnával. Búzából például 25 százalékkal (2003: 3,2 t/ha, 2002: 4,3 t/ha), árpából 40 százalékkal (2003: 2,5 t/ha, 2002: 4,5 t/ha) voltak kisebbek a hozamok, mint az előző évben.

Figyelembe véve, hogy a járásban tavaly 106 ezer tonna búza és 49 ezer tonna árpa termett, könnyen kiszámítható, hogy csupán e két termény esetében közel 200 millió korona bevételkiesést okozott a szárazság. A repce hozama idén még az egy tonnát sem érte el, a borsóé pedig 1,5 tonna volt. Azt még nem tudni, milyen lesz a kukoricatermés, de főleg a járás keleti részein – ahol könnyű, alacsony víztartó-képességű talajok vannak – e termény esetében is komoly bevételkiesés várható. „Ezért több gazdálkodó felvetette, hogy nemcsak a kalászosok, hanem a kukorica esetében is fontolóra kellene venni a kárenyhítést” – tette hozzá Kocsis Mihály.