Kakathot a törökök nevezték át Dsigerdelen Parkanná

A város történelme szorosan összefonódik Esztergom történelmével. Párkány (Kakath, Dsigerdelen Parkan) területe már a kőkorszakban lakott volt, a római korban Anavum néven őrhely állt itt.PárkányA dunai révnél található Kakath halásztelepülés első írásos említése 1075-ből származik.

A város történelme szorosan összefonódik Esztergom történelmével. Párkány (Kakath, Dsigerdelen Parkan) területe már a kőkorszakban lakott volt, a római korban Anavum néven őrhely állt itt.

Párkány

A dunai révnél található Kakath halásztelepülés első írásos említése 1075-ből származik. A Kakath név feltehetően a kakas szóból ered, ezért a kakas lett a város 1971-ben jóváhagyott címerének központi szimbóluma.

Kakath a 10. századtól egyfajta védőfalat jelentett Esztergomnak, amely királyvárosként vonult be a történelembe. Kakath különféle támadások célpontja volt. Miután a törökök 1543-ban elfoglalták Esztergomot, Kakath is az uralmuk alá került. A város a török uralom idején indult igazán fejlődésnek. A törökök Dsigerdelen Parkan néven erődítményt hoztak létre. A dsigerdelen az ellenség májába ékelődő erődítményt (parkant) jelent. A köznyelvben a parkan szó ragadt meg, a várost a török hódoltság idejétől ezen a néven kezdték emlegetni. A város címerében a kakas és a háromszög alaprajzú erőd is fellelhető, melyet a törökök építettek. A párkányi csata során Sobieski János lengyel király csapatai visszafoglalták a várost, az erődítményt porig rombolták.

III. Károly 1724-ben vásári jogokat adományozott Párkánynak, amely a középkortól fontos kereskedelmi központ volt. Írásos bizonyítékok támasztják alá azt a helyi hagyományt, amely szerint a városban a török hódoltság kezdetétől rendszeresen szerveztek vásárokat. III. Károly évi négy vásárt engedélyezett. Ezek közül csak a máig népszerű Simon-Júda napi vásár maradt fenn.

Miután Párkány vásártartási jogot szerzett, hivatalos pecsétre is szüksége lett. Az első, 1740-ből származó lenyomat tanúsága szerint Párkány körpecsétjén a SIGILLUM OPPIDI PÁRKÁNY felirat és egy püspök alakja látható, balján egy S, jobbján egy A betűvel, ami feltehetően nevének kezdőbetűire utal. A pecsét a történészek szerint nagy valószínűséggel Szent Adalbertet ábrázolja. 1871-ben Párkányt egy új besorolási rendszer alapján községgé nyilvánították. Városi rangját csak 1960-ban szerezte vissza. A város címerét egy erre kinevezett bizottság 1971. december 13-án hagyta jóvá.

Legközelebb Szepsi címerét mutatjuk be.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?