Jókai-emlékév: Jókai pótolhatatlan, Jókai kincs – Keszegh Margit gondolatai

A kérdésre, hogy mit jelent ma Jókai Mór számunkra, Szabó Magda gondolatával tudok válaszolni: 

„Nem hiszek Jókai hanyatlásában. Jókai több mint író, ma is több, Jókai jelenség. Pótolhatatlan, őrizni való kincsünk …” 

Vallom: csak rajtunk múlik, mennyit ismerünk meg ebből a kincsből. Bízom benne, hogy Jókait egyre többen fogják olvasni, megismerkednek életútjával, az olvasók felfedezik regényeit, Mikszáth Kálmán „Jókai Mór élete és kora” című művét, vagy Váli Mari „Emlékeim Jókai Mórról” című könyvét. Kíváncsivá kell tenni a mai olvasókat, a fiatalokat, bemutatni nekik, hogy Jókai Mór írásai sok-sok izgalmas meglepetéssel szolgálnak.

Komáromhoz az irodalom, a zene, a képzőművészet neves képviselői élete, munkássága kapcsolódik. Közülük is kiemelkedik Jókai Mór, a magyar irodalom egyik legsokoldalúbb írója. Az álmodó, aki világokat teremtett írásaiban, a nemzet álmodója, aki megtanít bennünket hinni a szavak erejében, s abban, hogy a történeteknek hatalma van. A magyar irodalom géniusza, az egyik legolvasottabb magyar író.

Erdélyi Pál „Jókai útja Révkomáromtól Pestig, a bölcsőtől a babérig” című művének zárszavában Szijj Ferenc, a Jókai Egyesület elnöke írja: 

„ … Jókait általános és osztatlan hódolat vette körül szülővárosában, s dicsőségét Komárom hirdette a leghűségesebben és a legnagyobb lelkesedéssel.” 

Ebben a műben Erdélyi megállapítja: 

„Komáromot és Jókait nem az a véletlen köti össze, hogy bölcsője itt ringott a néma házban, hanem az a beszédes valóság, hogy gyermekéveit, játékait, iskoláit, az életbelépésnek merész kísérletét, az »ezüstös« Komárom látta, igazította. Bárhol történt is születésünk, azt a helyet tartjuk szülőföldünknek, mely »dajkánk dalával van tele«, melyhez gyermek- és ifjúéveink eltörülhetetlen emlékei fűznek. Jókai Komárom fia így is, úgy is. Nemcsak mert itt született, hanem mert az élet hajnalának ragyogó sugarai itt özönlötték el fiatalságát, mert apja halála itt borította gyászba, mert Asztalos Etelka itt lelkesítette, szigeti kertjük lombjai itt susogtak fülébe csapongó ábrándokat.”

Jókai Mór emlékezetének őrzése nemes kötelességet jelent minden magyar ember számára. Ránk, komáromiakra ez hatványozottan érvényes, hiszen ő városunk szülötte, díszpolgára, egyik legnagyobb büszkesége.

Az 1911-ben alakult Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület és annak 2000-ben megalakult utódja, a mi egyesületünk, büszkén viseli Jókai Mór nevét. Már a megalakuláskor az egyesület tudatosan Jókai Mór nevét vette fel és ahogy azt olvashatjuk a fennmaradt dokumentumokból, azzal a szándékkal indult útjára, hogy „az ő ragyogó neve, fényes szelleme legyen vezérlő csillaga mindazoknak, kik a sokra hivatott egyesület kulturális munkájában részt vesznek.” Nekünk, az utódoknak kötelességünk, hogy ezt tovább vigyük és mi ezt legjobb tudásunk szerint tesszük is.

A Jókai-bicentenárium évében a hagyományokra támaszkodva ünnepeljük az évfordulót. Komárom városa, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület, a város kultúrintézményei, az iskolák, az egyházak és a civil szervezetek számára megtisztelő feladat, hogy a tiszteletteljes megemlékezés évében színvonalas ünnepségekkel várják az érdeklődőket, megidézve Jókai Mór emlékét, szellemiségét irodalommal, írásaival, zenével, előadásokkal, színielőadással, filmvetítéssel, beszélgetésekkel, kedvenc ízeivel, életének meghatározó eseményei felelevenítésével, emlékek bemutatásával.

Keszegh Margit – a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület elnöke

(A Magyar Országgyűlés a Kulturális és Innovációs Minisztérium 2025-öt Jókai Mór-emlékévvé nyilvánította, így tisztelegvén a 200 éve született író előtt. A jublieumhoz kapcsolódva február folyamán (mivel az író ebben a hónapban született) irodalmárok, művészek, művelődésszervezők, kutatók és más szakmák képviselői osztják meg a Jókaival kapcsolatos gondolataikat az Új Szó felületein.)