Jókai-emlékév: lebilincselő sorozat vagy játékfilm készülhetne a Jókai-regényekből

Nagyon szeretem Jókai könyveiben a lebilincselő, rendkívül szerteágazó történeteket. Ugyanakkor olyan betekintést adnak az adott korba, amit csak a történelemkönyvekből nem lehet átérezni, ha az emberek gondolkodására, habitusára vagyunk kíváncsiak. Régebben nagyon sok regényadaptációban, így Az arany emberben és A kőszívű ember fiaiban is játszottam, ezáltal nagyon közel áll hozzám az író. 

Az életműnek van egy olyan tanulsága, ami nagy hatást tett rám. A ponyvairodalommal már akkoriban is harcolniuk kellett a szépíróknak. Erre a problémára Jókai megoldása az volt, hogy írjunk ponyvát, de szépirodalmi szinten. Így lett ő nagyon sikeres.

Nekem is az az ars poeticám, hogy olyan darabokban szeretek játszani, amelyek nagyon népszerűek, de egyben színvonalasak is. Itt olyan előadásokra gondolok, amelyek azt az embert is lekötik, akinek a mű megértéséhez nincs mélyebb irodalmi tájékozottsága – a bennük rejlő üzenetek viszont már a „magas irodalomhoz” tartoznak. Ezt a célt Jókai nagyon jól el tudta érni a műveiben.

Fergeteges az összes fontos regénye. A Kőszívű ember fiai, Az arany ember vagy a Szeretve mind a vérpadig mind olyan alkotások, amelyekből hatalmas mozifilmeket lehetne forgatni, ha az amerikai filmgyárak felfedeznék őket. 

Annyira lenyűgöző, annyira szerteágazó a „sztorijuk”, hogy borítékolni lehetne a sikert. Vitathatatlan, hogy sok esetben olyan dramaturgiai szálak futnak végig a szövegeken, amelyek nem eresztik el az olvasó figyelmét. Ha a Jókai-regények olyan forgatókönyvírók kezébe kerülnének, akik világszínvonalon dolgoznak, első osztyálú sorozatot vagy mozifilmet tudnának belőlük készíteni. 

Régebben ugyan már voltak filmadaptációk, s ezek a feldolgozások mind nagyon jók voltak. Az utóbbi időben párat végig is néztem közülük. Annak a kornak ezek nagyon megfeleltek, de persze nem érték el azt a színvonalat, mint maguk a regények. Viszont ezzel a technikával és tudással, amivel most bír a filmszakma, más oldalát lehetne megmutatni a műveknek.

Gál Tamás
színművész, a Komáromi Jókai Színház igazgatója

(A Magyar Országgyűlés a Kulturális és Innovációs Minisztérium 2025-öt Jókai Mór-emlékévvé nyilvánította, így tisztelegvén a 200 éve született író előtt. A jublieumhoz kapcsolódva február folyamán (mivel az író ebben a hónapban született) irodalmárok, művészek, művelődésszervezők, kutatók és más szakmák képviselői osztják meg a Jókaival kapcsolatos gondolataikat az Új Szó felületein.)