Ismét napirenden a párkányi teherhíd ügye

A két Duna-parti város között működik ugyan teherkomp, de már a Mária Valéria híd újjáépítése után felmerült, hogy főképp a teherforgalom és az áruszállítás céljára új teherhidat kéne építeni Esztergom és Párkány között, az ötletet pedig több szakember, politikus és gazdasági szereplő is támogatta. 

Lázár János, Magyarország közlekedési minisztere idén, év elején, esztergomi látogatásán hozta szóba ismét egy leendő teherhíd megépítését, azóta pedig a budapesti szaktárca Nyitra megye képviselőivel, Farkas Ivánnal és Csenger Tibor megyei alelnökkel is tárgyalt a napokban az előkészületi fázis teendőiről, a helyi és regionális elvárásokról és igényekről. Lényeg, hogy a tervek szerint egy kétszer kétsávos teherhíd épülne Esztergom és Párkány között, sőt a magyar kormány vasúti nyomvonallal is számol az új hídon. 

Esztergomban adott egy komoly ipari klaszter, a túloldalon, Párkányban pedig egy kihasználatlan logisztikai lehetőség, lásd a vasúti teherpályaudvart és a kikötőt. A gyakorlatban ezt is összekötné az új híd. Ráadásul a híd felépültével Párkányban egy már húsz éve tervezett logisztikai park jönne létre, egy multimodális központ, melynek súlypontja a vasúti rendezőpályaudvar lenne, de emellett a folyami kikötő kihasználása és a különböző típusú kamionok vasúti és vízi szállítási lehetősége is játszik - ezek is lényeges elemei lennének a projektnek. Midezek szinergiája komoly gazdasági fellendülést hozna a térségbe, Nyitra megyébe is, nem beszélve a foglalkoztatottság növeléséről és a társadalmi, szociális szempontokról 

– taglalta lapunkak Farkas Iván, a Magyar Szövetség Nyitra megyei frakcióvezetője. 

Hol legyen a korridor? 

A magyar kormány és a budapesti szaktárca szándékai szerint a Budapest-Zsámbék-Esztergom vonalon kiépülne az M100-as gyorsforgalmi út, ez kötődne rá aztán az új hídra. Az új hídnak viszont akkor lenne igazán létjogosultsága, ha Szlovákiában szintén egy gyorsforgami úttal folytatódna észak felé. Farkas Iván szerint éppen azért, mert a magyar kormány látja ebben a potenciált, hiszen az észak-déli nemzetközi közlekedési összeköttetés uniós szinten is fontos, gazdasági térségek összekapcsolásaként pedig nélkülözhetetlen. Az Adriától Lengyelországig ugyanis Közép- és Nyugat – Szlovákiában is sűrű és megterhelő a kamionforgalom. 

„Magyarország kormánya javasolja ezt a kapcsolatot és ennek folytatását az R1-es gyorsforgalmi útra, mert ezzel tulajdonképpen Rákosrendezőt váltanák ki a párkányi rendezőpályaudvarral és más előnyei is lennének. Most van lehetőség leporolni a húsz évvel ezelőtti terveket, mert körvonalazódni látszik egy nagyon komoly beruházás“ – mondja Farkas Iván. 

Tehát az új párkányi teherhídra közvetlenül kapcsolódna az V/C nemzetközi közlekedési korridor, mégpedig egy gyorsforgalmi út formájában a Párkány-Zelíz-Léva-Garamszentbenedek nyomvonalon. 

A gond viszont „csak“ annyi, hogy Szlovákia hosszú távú stratégiai közlekedésfejlesztési tervében az V/C folyosó nyomvonala még mindig az Ipolyság-Korpona-Zólyom szakaszon szerepel. 

Az Alsó-Garam mente illetve a Párkányt és Esztergomot is magában foglaló Ister-Granum EGTC viszont azzal érvel, hogy az Ipolyságnál kezdődő nyomvonal kiépítése több szempontból is rosszabb ötlet és drágább lenne a kivitelezés. Egyrészt a domborzati, fizikai, földrajzi viszonyok miatt, másrészt pedig azért, mert ott több érintett szakasz is fokozottan védett természetvédelmi területnek számít. Ráadásul Magyarország csillag alakban fejleszti az autópályahálózatát, úgyhogy Szlovákia hiába preferálná az Ipolyság-Zólyom-Besztercebánya-Zsolna nyomvonalat, Magyarországon ennek nincs folyatása, mert Ipolyságig, a határig nem vezet autópálya a magyar oldalon, az M2-es Rétságnál befejeződik és nincs folytatása. 

Szlovákiának már csak az egyre komolyabb gondot okozó kamionforgalom miatt is el kéne döntenie, hogy hol lesz a nemzetközi, észak-déli közlekedési folyosó és meg kéne határoznia a nyomvonalat. Mi az említett Párkány-Zselíz-Léva-Garamszentbenedek szakaszt preferáljuk, Nyitra megye is, és az új teherhíddal ez kiválóan működne úgy, hogy a nyomvonal falvait és városait elkerülné, nem zavarná

– mondta a képviselő. Farkas hozzátette, az új teherhíd tervezési, előkészületi fázisában Nyitra megye is részt vesz, ennek pénzügyi vonzata is lesz, de csak a jövő évi megyei költségvetés kapcsán tárgyalnak majd róla. 

Mi van, ha jövőre bukik a Fidesz és más kormány alakul Budapesten? – kérdeztük Farkas Ivántól, aki úgy reagált, bármilyen kormány is alakuljon jövőre a szomszédban, a helyi adottságokat és lehetőségeket figyelembe véve más döntést nem is lehet hozni. Racionális alapon a hídépítést kell, hogy támogassák. 

Semmitmondó válaszok 

Szerkesztőségünk az új párkányi teherhíd kapcsán a pozsonyi közlekedési minisztériumhoz fordult. Írásban tettünk fel több kérdést, annál is inkább, mert a tárca egyik dokumentuma, a magyar fél részére készült emlékeztető tartalmazza az Esztergom-Párkány közti új teherhidat, mégpedig 125 millió eurós beruházási összeggel és azzal a megjegyzéssel, hogy a híd létesítéséhez megvalósíthatósági tanulmány szükséges. Ám a közlekedési tárca többszöri sürgetésünk ellenére cikkünk élesítéséig csak lakonikus, rövid két mondatban reagált, úgy, hogy a hídépítésre, a magyar féllel történő tárgyalásokra sem reagált, miként arra sem, hogy hol lenne az V/C nemzetközi folyosó. 

Először nem értették, hogy vasúti vagy közúti hídról van-e szó, pontosításunk után pedig az eredeti levelünk lényegét megkerülve csak annyit írtak, hogy nincs tudomásuk arról, miszerint a leendő új hídon vasúti közlekedés is lenne. További kérdéseinkre sem válaszoltak. Érsek Árpád volt közlekedési miniszter az Új Szónak még 2019-ben úgy nyilatkozott, hogy zajlanak a megbeszélések egy lehetséges új teherhíd építéséről és Szlovákia ehhez uniós forrásokat is felhasználna.