Iskolák piaci elven?

Komárom. Egy František Tóth oktatásügyi államtitkár nevével fémjelzett tervezet szerint a 2005/ 2006-os tanévben a diákok már felvételi nélkül, az alapiskolák 9. évfolyamában végzett központi írásbeli felmérő eredményei alapján jutnának be a középiskolákba. A tervezet az Učiteľské noviny február 20-i számában jelent meg és a kormányprogram azon fejezetei megvalósításának tekinthető, amelyek a középiskolai hálózat hatékonyabb működtetésére, valamint az alapiskolai oktatás színvonalának objektív felmérésére szolgáló állami monitorrendszer kiépítését célozzák. A 2006-ig felvázolt ütemterv megvalósítása lényegében el is kezdődött: idén a kilencedikes tanulók már két középiskolába nyújthatták be jelentkezési lapjukat. További lépésként még e tanévben 25 ezer végzős diák matematikából és anyanyelvből felmérőt ír, amely a monitor első tesztelését jelenti. E teszt eredménye azonban még nincs befolyással a felvételi vizsgákra. A következő években már valamennyi kilencedikes tesztet ír, sőt, a 2004/2005-ös tanévben a Monitor eredménye már legkevesebb 50 százalékban részét képezi a középiskolai felvételi feltételrendszerének. A megjelent ütemterv azzal számol, hogy a 2005/ 2006-os tanévben a monitor teljesen átveszi a középiskolai felvételi szerepét, és a teszt eredményei, valamint az alapiskolában elért eredmények alapján történik majd a beiratkozás a diák által kiválasztott középiskolába. A tervezet a monitor bevezetésével egyidejűleg a középiskolák hálózatának ésszerűsítésével is számol, mégpedig a diákok érdeklődése, a társadalmi igények és a demográfiai mutatók figyelembevételével.

„Érthető és szükséges is a minisztériumnak az iskolahálózat ésszerűsítésére vonatkozó igyekezete – kommentálta a tervezetet Andruskó Imre, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója. A demográfiai mutatók ugyanis könyörtelenek: egyre kevesebb a gyerek, és nem is várható, hogy megfordulna ez az irányzat.” Az Učiteľské noviny januári szmában megjelent, statisztikai adatokra támaszkodó prognózis szerint 2010-ben 484 ezer, 2015-ben pedig már csak 463 ezer alapiskolás lesz Szlovákiában, szemben a 2001-es év 626 ezres létszámával. A középiskolát látogatók száma ugyancsak drasztikusan, mintegy 30 százalékkal csökken, a 2001-es 294 ezres létszámhoz képest 2010-ben 244 ezer, 2015-ben pedig 204 ezer középiskolással számolhatunk. Ugyanakkor az az abszurd helyzet állt elő, hogy a múlt század kilencvenes éveinek elejétől sorra nyíltak az egyházi és magániskolák. Ez a tény a spektrum bővítése szempontjából mindenképpen pozitívan értékelhető, másrészt viszont tovább duzzadt az amúgy is túldimenzionálttá vált iskolahálózat. A számokból tehát világosan következik, hogy leépítésre van szükség. „Az államtitkár úr koncepciójával alapjában véve egyet lehet érteni, de az iskolahálózatot semmiképpen sem szabad csak a pillanatnyi kereslet-kínálat alapján kialakítani – fogalmazott Andruskó. – A tervezet ugyanis ezt a piaci elvet kívánja érvényesíteni az egyes iskolák bezárása során. Bizonyos állami szabályozásra, koordinálásra továbbra is szükség van, hiszen a kormánynak hosszú távon, előremutatóan kell gondolkodnia a szakemberképzést illetően. Nyilvánvaló, hogy nem tartható fenn a jelenlegi állapot, amikor egy járáson belül több, azonos szakképesítést nyújtó középiskola vagy szakmunkásképző működik – félig feltöltetlen osztályokkal. Ám nem eshetünk át a ló másik oldalára sem. A leépítés valószínűleg a kisebb, illetve az alacsony színvonalon teljesítő iskolákat érinti majd.”