Komárom. Tartalmas és sokszínű programmal kedveskedett a komáromiaknak szeptember első hétvégéjén a Székelyföld 30–35 tagú küldöttsége, amely a II. Székely Napok rendezvénysorozatra érkezett a városba.
II. Székely Napok Komáromban
A múzeumban két kiállítás is nyílt ez alkalomból: a képVIDÉK Alkotócsoport tagjai elsősorban portrékat, valamint az erdélyi falvak hangulatát megragadó képeiket mutatták be, a Székely Nemzeti Múzeumhoz tartozó Erdővidéki Múzeum pedig Kúriák földje – Háromszék című fotókiállítását hozta. Ez utóbbi egy nemrégiben megjelent, azonos nevet viselő könyv képanyagát foglalta magába. Demeter László erdővidéki történész érdekes előadást tartott a Felvidék és Székelyföld kapcsolatáról. Előadásában azon személyiségek – írók, költők, festők, hadvezérek, erdészek – életútján keresztül fejtegette a témát, akiknek erős felvidéki és székelyföldi kötődésük is volt. A sorban első helyre került Komárom szülötte, Jókai Mór, aki többször ellátogatott a Székelyföldre, regényei helyszínéül is választotta azt a vidéket, sőt, az almási barlangban kézjegyét is otthagyta. A nyelvújító, író, szerkesztő, Baróti Szabó Dávid viszont a székelyföldi Barót szülötte, ám évtizedeken keresztül a Felvidéken élt és a komáromi járásbeli Virt temetőjében nyugszik – hogy csak két példát említsünk az előadásban elhangzott számtalan név közül. Demeter László ezenkívül felvázolta Székelyföld kialakulásának történetét is; a székelyek, mint az ország keleti határának védelmezői számos kiváltságban részesültek, többek között mentesültek az adófizetés alól. „Kiváltságaik közé tartozott továbbá, hogy székely embert nem volt szabad jobbággyá tenni, ezért nem is alakultak ki igazán nagybirtokok a Székelyföldön, mindenki a saját földjét művelte. Valószínűleg nagymértékben ennek köszönhető, hogy a térség ma is 70-80 százalékban magyarlakta vidék. Ott ugyanis, ahol az uraságok a folyamatos háborúskodás vagy egyéb okok miatt más nemzetiségű jobbágyokat telepítettek birtokaikra, fokozatosan változott a nemzetiségek számaránya. Körülbelül a Rákóczi-szabadságharc idejére tehető, amikor is Erdélyben többségbe kerültek a románok” – tudhattuk meg egyebek között az érdekes előadásból.
A kora esti órákban a Kalagor és a Mereklye zenekar, valamint az Eszterlánc néptáncegyüttes mutatta be műsorát, a tartalmas nap lezárásaként pedig az etnorock zenét játszó Transylmania együttes adott nagy sikerű koncertet.
Fehér Csaba, a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumának igazgatója a nap során felelevenítette egy, a tavalyi Székely Napokhoz fűződő élményét, amely jól tükrözi a rendezvénysorozat lényegét: „Amikor megérkezett a székely küldöttséget szállító autóbusz, a fellépők egyike a több mint 1000 kilométeres út után megjegyezte: de nagy ez az ország. Bár maga az ország földrajzilag nem ekkora, mégis különösen jó érzés, hogy tőlünk ekkora távolságnyira is a magyar nyelvet beszélik testvéreink, akikkel egész történelmünk összeköt. Az összetartozás érzését szeretnénk erősíteni kultúránk, népművészetünk, ételeink bemutatásával” – mondta az igazgató. Aki egyben köszönetet mondott Sárközi Jánosnak, a múzeum munkatársának, aki oroszlánrészt vállalt a II. Székely Napok megszervezésében.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.