Ifjú tudósok Szencen – fontos, hogy magyar nyelven tanulják meg a gyerekek a tudományos szakkifejezéseket

A Szenczi Molnár Albert Alapiskolában hetedik alkalommal szervezték meg a Természettudományi Diákkonferenciát, amelyen három iskola tanulói vettek részt. Az ifjú tudósokat, kísérőiket, a zsűri tagjait és az érdeklődőket Párkány Antónia, a szenci alapiskola igazgatóhelyettese köszöntötte, aki örömét fejezte ki azért, mert az iskola otthont adhat a konferenciának, ahol szavai szerint a tudás, a kreativitás és az elkötelezettség találkozik, valamint egy olyan közösség formálódik, melynek tagjai közül tudósok, orvosok, kutatók, tanárok kerülhetnek ki a jövőben. Mészáros Alajos, a konferenciabizottság elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, a tudás megszerzése és továbbadása végett jött létre a konferencia. 

„A tudás csodálatos dolog. Szókratész szerint a tudás erény, a tudatlanság pedig gonoszság, mert rengeteg kárt lehet vele okozni. A tudás megszerzéséhez rögös út vezet, amelyet nem mindig sikerül úgy megjárni, ahogy szeretnénk, de meg kell próbálni. A tudással az emberben kialakul egyfajta alázat, mert aki tud, az nem érzi többnek magát másoknál, ugyanakkor belső tartást ad neki” 

– fogalmazott. Kitért az egykori polihisztorokra, és a tudáshalmaz mára rendkívül megnövekedett mértékére, kiemelte a megszerzett tudás átadásának fontosságát. Ehhez szerinte elengedhetetlen a jó kommunikáció, amelynek elsajátítására remek alkalmat nyújt a Természettudományi Diákkonferencia.

A konferencián elsőként a Pozsonypüspöki Alapiskola és Óvoda diákja, Porubská Viktória mutatta be Fűdejó, avagy a gyógynövények világa című előadását. Beszélt a gyógynövények fajtáiról, a gyűjtésük megfelelő módjáról, idejéről, helyéről, felhasználásukról, kedvenc gyógynövényeiről, amelyekből néhányat magával is hozott, hogy az érdeklődők közelebbről is megismerhessék azokat. 

Másodiknak Oravec Rita, a szenci iskola diákja lépett a színpadra, aki a kovászos uborka elkészítésének módjairól számolt be tudományos megközelítéssel. A hallgatói megtudhatták, mit jelent a tejsavas fermentáció, mik a probiotikumok, milyen kémiai folyamatok játszódnak le a kovászos uborka elkészítése során és hogyan készül a legfinomabb uborka. 

Utána Janočko Emília, a pozsonyi Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium diákja következett. Előadásának címe a Lovasterápia volt, amelyből kiderült, hogy négyféle terápia használatos az emberek gyógyításában: hippoterápia, lóasszisztált pszichoterápia, gyógypedagógiai lovaglás vagy lovastorna és parasport. A díjlovagló kitért a terápiás lovak kiképzésére is. 

A következő előadó Hanko Iván volt, a Szenczi Molnár Albert Alapiskola diákja, aki A csonttörések elsősegélye és gyakorisága az alapiskola felső tagozatán címet adta a kutatásának. Elmondta, hogy iskolájában aggasztó a csonttörések gyakorisága, részletesen felsorolta a csonttörések fajtáit, kifejtette, mit kell tenni sérült ember ellátásakor és kifejtette a táplálkozás szerepét a csontok egészségében. 

Az előadások sorát Németh Anikó, ugyancsak a szenci iskola diákja zárta a Helyi rágcsálófauna nyomon követése bagolyköpetekből című kutatásával. A jelenlévők megtudhatták, hogy két éve vizsgálja az iskola és a közeli városi köztemetőben található bagolyköpeteket, amelyekből az ott élő erdei fülesbagoly és a macskabagoly életmódjára vonatkozó ismereteket szerzett. 

A konferenciabizottság tagjai, Jana Fedorová tanár, Mészáros Alajos vegyészmérnök és Hamerlík László hidrobiológus, a szenci alapiskola egykori tanulója nemcsak meghallgatta és értékelték az elhangzottakat, hanem célirányos kérdéseikkel arról is meggyőződtek, hogy a diákok valóban szakértői az általuk választott témáknak.

Párkány Antónia szívén viseli azoknak a gyerekeknek a fejlesztését, akik a tudományok iránt érdeklődnek, ezért szervezi nagy lelkesedéssel évről évre a konferenciát és készíti fel rá diákjait. Lapunknak elmondta, úgy véli, ha az alapiskolától nem kezdik el a gyerekeket a tudományos kutatások felé terelgetni, a középiskolában már késő azt elkezdeni. 

„Nagyon fontos, hogy magyar nyelven tanulják meg a gyerekek a tudományos szakkifejezéseket, hiszen sokkal nagyobb kifejezőkészség kell ahhoz, hogy magyarul megfogalmazzunk és előadjunk egy tudományos kísérletet, kutatást. Nemcsak a kutatás módszereit tanulják meg a diákok, hanem az előadás módszereit is, ami nem megy egyik napról a másikra, ezért kell minél többször gyakorolni, hogy később kvalitatív és kvantitatív módon tudják prezentálni mindazt, amit felkutattak” 

– hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a konferencia hét éve alatt megfigyelhető, hogy a gyerekek az élet más területein is magabiztosabbak, határozottabbak az itt tapasztaltak következtében. A Szenczi Molnár Albert Alapiskola szervezi a Tudományos Diákkörök XXV. Kárpát-medencei Konferenciájának szlovákiai fordulóját január 31-én, amelyre december 15-ig lehet jelentkezni a www.kutdiak.hu weboldalon.