Helységnevek – Perbenyik

A község neve (eddigi ismereteink szerint) először 1323-ban, Helmec határjárásában bukkan fel, úgy, mint Perbenyk. Ugyanez az írásforma szerepel az 1549-re datált egyházi összeírásban is. A leírt névalak a további századokban sem változott jelentősen, csupán idomult a kor írási szokásaihoz. ĺgy 1585-ben, Zemplén vármegye portáinak összeírásában Perbenikként tüntetik fel, a Református Egyházmegye irataiban pedig a Perbenic nevet részesítette előnyben az öszszeíró, de a kiejtés minden bizonynyal megegyezett a maival. A mai írásforma – Perbenyik – már a 17. század végén állandósult és változatlan maradt egész századunk közepéig. Megfigyelhetjük, hogy az „i” betű mindenütt rövid. A második világháború után, amikor lezajlott a hivatalos helységnevek következetes szlávosítása, Perbenyik sem kerülte el sorsát – a Pribeník nevet kapta, és ez ma is a hivatalos szlovák név. Sajnos ennél a községnél is gyakran találkozunk a név helytelen írásmódjával – leggyakrabban a hibás Perbenyík, perbenyíki stb. alakok bukkannak fel. Ha ez csak a tájjellegű kiejtésben fordulna elő (Perbenyék stb.), még elnézhető lenne, de az már szomorú, hogy ezzel a hibás írásmóddal kell szembenéznünk némely hivatalos táblán és a sajtó hasábjain is. Pedig – mint Örös esetében is elmondtuk – a község neve egyediségének talán a legfontosabb ismérve és nincs rág ok sem jogi szükség, hogy a szlovák írásmódhoz és kiejtéshez módosítsák. Perbenyik neve valószínűleg szláv eredetű, vagy szláv személynévből keletkezett magyar névadással.