Heizer Antal félretette előkészített szövegét

Ezekkel a szavakkal kezdte beszédét tegnap a galántai Kodály Zoltán Gimnáziumban Heizer Antal, Magyarország pozsonyi nagykövete. „Német szülőktől származom. Közép-európai polgárnak vallom magam. Mégis örül a szívem, amikor együtt ünnepeljük ezt az ünnepet. Hiszen 1848-ban a magyarság e szent napján megmozdultak a magyarok egy nemes célért, és velük együtt mozdultak meg a Kárpát-medence népei, de a Kárpát-medencén kívüliek is. Együtt harcoltunk akkor németek, lengyelek örmények. Együtt harcoltunk a legszentebb szabadságért, amely minden nemzetnek a legfontosabb érték. A szabadság azonban nem kisajátítható érték.” A nagykövet mindezeket azután mondta, hogy megtekintette a gimnázium Csízió irodalmi színpadának március 15-i témájú összeállítását. Megjegyezte, ez nem az ő előre elkészített ünnepi beszéde. Azt mondta, azt esetleg írásban eljuttathatja a iskolának, de a diákok remek műsora arra indította, hogy ne a papírról, hanem a szívéből beszéljen. Megemlítette a családot, a templomot és az iskolát, mert ez a három dolog a záloga a magyarság megtartásának, és szólt Kossuth álmáról, a Duna-menti köztársaságról, amely talán most az Európai Unióban végre megvalósulhat.

Kovács Krisztina, tanárnő az irodalmi színpad vezetője azt mondta, a 160 évvel ezelőtti forradalmi időkben sem volt minden magyar egy véleményen. Kossuth, Széchenyi, Battyány és Görgey különböző elveket vallott, de a közös cél érdekében tudtak közösen lépni és együtt harcolni. Arról is szólt, hogy a kommunista hatalom idején Petőfi és Táncsics arcképét Lenin és Sztálin képével együtt vitték az ünnepségeken, és 1951 után a szabadságharc évfordulója már nem is volt államünnep, de az iskolákban mindig is ünnep maradt. A mostani ünnepséget a Székesfehérvári Kodály Zoltán Alapiskola énekkarának műsora zárta. A gimnáziumi megemlékezés után Heizer Antal nagykövet a Galántai Kodály Zoltán Alapiskolába is ellátogatott.