Hazalógtam a szolgálati útról, ezért megbüntethetnek?

Németországi szolgálati utamból egy nappal hamarabb jöttem haza. Erről nem értesítettem a munkáltatómat, de mivel a céges autóval gyorshajtáson kaptak az osztrák sztrádán, neki küldték ki a bírságot. Így kitudódott, hogy már péntek késő este hazaértem, míg a szolgálati út elszámolásában szombati 13 órát tüntettem fel. Mikor a dolog a felettesem tudomására jutott, megfenyegetett, hogy kirúg a munkafegyelem súlyos megsértéséért. Megteheti? Vagy kötelezhet rá, hogy aláírjam a felmondást közös megegyezéssel, esetleg visszasorolhat egyszerű munkáspozícióba? Megjegyzem, már kb. három éve rendszeresen úton vagyok, otthon lenni olyan három-négy hetente van lehetőségem – hétvégenként másfél-két napra. Ez alkalommal is sebésznél voltam, hétfőn már ismét Németországba kellett utaznom. Telefonon még értesítettek, hogy a következő havi fizetésemből le fogják vonni a büntetést, a szombati napidíjat és valószínűleg a ki nem használt szállodai szoba árát is. Még annyit tennék hozzá, hogy több kollégámról tudok, akik ugyanúgy hamarabb hazalógtak a szolgálati útjukról. De velük nem foglalkozik a főnök, csak engem büntet.

A munkaviszonyból fakadó kötelezettségek megsértése (porušenie pracovnej disciplíny) bizonyos esetekben felmondáshoz is vezethet. Annak feltételeit a munka törvénykönyv 63., valamint 68. paragrafusai taglalják.

Ha az alkalmazott súlyosan megsérti a munkafegyelmet, azonnali hatállyal is fel lehet neki mondani. Kevésbé súlyos kötelezettségsértésnél (egynél) több ilyen fokú incidensnek kell előfordulnia ahhoz, hogy a munkáltató felmondáshoz folyamodhasson, miközben az azt megelőző hat hónapban már írásban figyelmeztette a munkavállalót a felmondás lehetőségére.

A fenti okokból adott felmondás fontos eleme a munkavállaló vétkessége – tehát, hogy tettét szándékosan, de legalábbis gondatlanságból követte el. Nem vonható pl. felelősségre az az alkalmazott, aki azért késik reggel a munkahelyéről, mert bombariadó miatt nem engedték be az épületbe.

A munkafegyelem megsértése miatti felmondás további feltétele a törvényes határidő betartása – hogy emiatt a munkáltató ne tudja a végtelenségig „sakkban tartani” a munkavállalót. Ezért, miután a munkáltató az esetről tudomást szerzett, két hónapja van rá, hogy az alkalmazottnak felmondjon (ha az külföldön tartózkodik, még két hónappal a hazatérte után is megteheti), de legfeljebb egy éven belül az eset megtörténte után. Ha más hivatalos eljárás is indult az esettel kapcsolatban, a két hónapos határidő akkor kezd el telni, miután a munkáltató az ügyben hozott hatósági határozatról tudomást szerzett.

Jogszabály nem definiálja a munkafegyelem súlyos/kevésbé súlyos megsértésének fogalmát, így mindig a konkrét körülmények figyelembe vételével kell meghatározni a kötelezettségszegés mértékét, és levonni a következményeket. Bár a gyakorlatban több munkáltató is megállapítja belső szabályzatában, mi tekinthető a munkafegyelem ilyen vagy olyan mértékű megsértésének, ez inkább csak afféle iránymutatás. Bizonyos mértékig támaszkodni lehet a múltban hasonló esetekben hozott bírósági ítéletekre, de az alkalmazott magatartását kötelező érvénnyel csak a konkrét ügyben eljáró bíróság minősítheti. (folytatjuk)

A tájékoztatás nem minősül

jogi tanácsnak.