Hatmilliárd forintos felújítás a komáromi Csillag erődben

Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa köszöntőjében ismertette, hogy a komáromi tárlat a tervek szerint 350 szobormásolatot mutat be. Az alkotásokon az ókortól a reneszánszig követhető majd a szobrászat fejlődése. A restaurátorok már megkezdték a művek felkészítését a kiállításra.

Mányi István, a beruházás tervezője elmondta, hogy az erőd épülete különösen alkalmas a gipszmásolatokból álló tárlat létrehozására. A monumentális méretű alkotásoknak pedig az erőd belső udvarában egy új csarnokot emelnek.

Czunyiné Bertalan Judit (Fidesz-KDNP), a térség országgyűlési képviselője kiemelte, a fővárosban megvalósuló múzeumi fejlesztéseknek köszönhetően Komárom "egy egyedülálló attrakcióval kerül fel a múzeumi térképre".

A képviselő elmondta, a kiállítás nemcsak azt teszi lehetővé, hogy egy helyen a szobrászat leghíresebb alkotásait megtekinthessék a látogatók, de hagyományos és digitális tartalmakkal kiegészítve a múzeum számos információt nyújt majd a megidézett történeti korszakokról és az eredeti műtárgyakról.

A Liget Budapest Projekt részeként a Csillag erőd felújítása és bővítése 2018 második felére készül el, a gipszgyűjtemény állandó kiállítása 2019-ben nyílik meg. A kibővített komplexumban vetítő- és előadóterem, múzeumpedagógiai foglalkoztató, múzeumshop és kávézó is helyet kap.

A Szépművészeti Múzeum szobormásolati gyűjteményének másik felét Budapesten helyezik el a Szabolcs utcai egykori kórházépület-együttes területén létrejövő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban.

Az 1900-as évek fordulóján olyan nagy jelentőséget tulajdonítottak az antik szobrászat teljességét bemutató másolatoknak, hogy a Szépművészeti Múzeum földszinti hatalmas csarnokait a másolatgyűjtemény befogadására tervezték meg.

Az 1920-as évektől az eredeti műtárgyak vásárlása miatt a másolatok szerepe visszaszorult. A második világháború alatt nem menekítették biztonságosabb helyre a gipszeket, majd a megsérült alkotásokat a múzeum egyetlen felújítás nélküli helyiségébe, a Román csarnokba zsúfolták, illetve a tatai zsinagógába és a komáromi Igmándi erődbe szállították.

Nemzetközi szinten az 1980-as évektől kezdődött meg a gipszmásolat-gyűjtemények rehabilitációja, az alkotások az oktatás és a tudomány számára is értékessé váltak.

A másolatok többször olyan tárgyak hű képét őrizték meg, amelyek közben elpusztultak, más esetben az emlékeknek egy olyan állapotát mutatják, amely azóta már nem tanulmányozható.

A Csillag erőd a komáromi erődrendszer egyik tagja, az erődrendszer az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb katonai beruházása volt, 200 ezer fős sereget is képes volt befogadni.

A komáromi erődöket az örökkévalóságnak építették, azonban befejezésük idejére megjelentek a repülőgépek, ezzel az erődítmények elvesztették hadászati jelentőségüket.

A Csillag erődöt a Monarchia hadserege laktanyaként és raktárként használta. Miután Németország lerohanta Lengyelországot, a lengyel menekültek kaptak itt menedéket. A nyilas hatalomátvétel után az erőd internálótábor lett; zsidók és cigányok ezreit indították innen megsemmisítő táborokba.

A második világháború után szükséglakásokat alakítottak ki a létesítményben, majd eladták a helyi ÁFÉSZ-nek és zöldségraktárként használták. Később az állam visszavásárolta az erődöt, az épület 2005 óta látogatható műemlék.