Hasznot hoz a jó fekvés

A téma a „Révkomárom/Dél-Komárom hanza városok és mikrorégiók gazdasági és urbanisztikai fejlődési pályáinak lehetőségei” elnevezésű tanulmányterv ismertetése és megvitatása volt. A tervet a pozsonyi székhelyű IPP polgári társulás dolgozta ki. A munkacsoport vezetője, Dušan Kostovský műépítész szerint a két Komárom jövőbeni fejlődési lehetőségei nagyon ígéretesek, ami elsősorban kedvező fekvésüknek köszönhető. Ahhoz azonban, hogy ezt az előnyüket ki is tudják használni, mindenképpen infrastrukturális fejlesztésre van szükség, ami elképzelhetetlen egy új Duna-híd nélkül. A tervezet kidolgozói négy változatot is felvázoltak, amelyek közül kettő a Révkomáromtól keletre megépülendő hídra, kettő pedig a már meglévő vasúti híd kiszélesítésére vonatkozik. Mindkét esetben megvizsgálták a várost körülölelő elkerülő út megépítésének lehetőségét, illetve azt is, mi történne, ha továbbra is a városon keresztül haladna a forgalom. A tanulmány részét képezi a hídhoz kapcsolódó közlekedési útvonalakra, a tervezett ipari park lehetséges elhelyezésére, a környezeti beavatkozásokra vonatkozó fejezetek is.

„Szerencsés helyzetben vagyunk, mert ebben az időszakban folyik mind Nyitra megye, mind Komárom területfejlesztési tervének átdolgozása, aktualizálása – mondta Fehér Miklós, a Régiófejlesztési Ügynökség igazgatója, a nyitrai megyei önkormányzat alelnöke. – Most van tehát lehetőség arra, hogy a tanulmányban foglaltakat be tudjuk építeni az egyes fejlesztési tervekbe.” Az eddigi, nyitrai kerületi fejlesztési terv csak a Komáromtól keletre, Szőny magasságában megépülő híddal számolt, a magyarországi fél azonban inkább a vasúti híd közúti híddá történő kibővítését támogatja. Ezt a lehetőséget nem zárja ki Révkomárom vezetése sem, sőt, tavasszal a két Komárom polgármestere szándéknyilatkozatot írt alá, amely éppen a vasúti híd kibővítéséről szól. Most a megyei és a városi képviselőkön a sor, hogy a térség fejlődése szempontjából legmegfelelőbb változatot fogadják el. „Egy új híd megépítése során figyelembe kell venni mindkét fél elképzeléseit, igényeit, ezért természetesen a végleges változatot csak a magyarországi partnereinkkel összhangban lehet elfogadni” – mondta Fehér Miklós. Balogh István, a tatabányai székhelyű Pannonia Regia Kht. ügyvezető igazgatója mindehhez hozzátette: a két város, a két térség már eddig is együttműködött, most azonban megérett a helyzet az együtt-tervezésre, a közös fejlesztésre is. A következő lépés az ötletek pályázatokba öntése lesz, annál is inkább, mert az EU nem egyes kormányokat, hanem a régiókból érkező pályázatokat támogatja.