Hagyományőrzés Nemeshodosban

„Dőrejárás a múltban is volt a faluban, és négy évvel ezelőtt a hármas fogat, a Megmaradásunkért Polgári Társulás, a Csemadok és a Szabadidőközpont úgy döntött, megpróbálja újraéleszteni ezt a hagyományt” – nyilatkozta Csepi György, a Megmaradásunkért Polgári Társulás elnöke. Nagy segítséget kaptak a 2010-ben megváltozott falu vezetőségétől, a polgármesterrel az élen. Úgy gondolták, ezzel az emberek ismét közelebb kerülnek egymáshoz. Felkeresték az idősebb embereket, megkérték őket, meséljék el, hogyan kezdődött az ötvenes években ez a hagyomány, milyen szokások voltak. Elmondták, hogy abban az időben a szövetkezettől kaptak lovas kocsit, azzal járták a falut a beöltözött dőrék. Bementek az udvarokba, kiszedték a tojásokat, élelmet, bort kaptak. Ahova nem engedték be őket, a drótos tótnak öltözött dőre bedrótozta az utcaajtót. A dőrejárás jó alkalom volt arra is, hogy kifigurázzák egymást, de senki sem sértődött meg, sőt még a haragosok is kibékültek. Abban az időben cigányok kísérték a dőréket, a vőfély, a menyasszony, a vőlegény és a medve voltak a fő alakok. „Ma traktor jön utánunk, amire felrakjuk az adományokat, és harmonikás kísér bennünket végig a falun. Minden másban próbáljuk a régi hagyományokat követni – mesélte Csepi György. – Végigjárjuk a falut, süteménnyel, pálinkával, borral kínálják a dőréket és a vendégeket, akik nótázva folytatják útjukat, megtáncoltatva a falu lakosságát. ”

A kiindulópontnál a püspök összeadja a vőlegényt és a menyasszonyt, végül a kiszebábu elégetésével eltemetik a telet. Utána következik az eszem-iszom, gulyással, süteménnyel.

A dőrejárás egyik főszervezője, a Megmaradásunkért PT 18 évvel ezelőtt alakult. „A célunk az volt, hogy a magyar nyelvet ápoljuk, közvetítsük a magyar kultúrát, megőrizzük apáink hagyományait – magyarázta Csepi György. – Nem magyarkodunk, semmilyen pártot nem képviselünk. Legfontosabb feladatunknak kezdetben azt tartottuk, hogy a kis csapatot kibővítsük, bevonjuk a fiatalokat. Ma 25 tagú a társulás, a legfiatalabb 8 éves, az egyik szólóénekesünk 15, a másik 22 éves. Sok helyre hívnak bennünket, 2016-ban több mint 7000 kilométert tettünk meg, Szlovéniától Horvátországig mindenhol felléptünk, még szórványtelepüléseken is. Támogatást a községházától kapunk, pályázatokat írunk, a tagok havonta tagdíjat fizetnek. Tavaly sikerült támogatást kapnunk a Bethlen Alapítványtól, ami nagy segítség volt fellépéseink megvalósításához.

Mezei Nagy Edit