Gazdasági kényszerűség

Érdekességnek számíthat ma újraolvasni, amit a Nyugat 1932-ben megjelent egyik számában a tanyavilágról írt Gesztelyi Nagy László. Igen érdekes következtetéseket von le például az alföldi tanyák kialakulásáról és azok elhelyezkedéséről: „A tanyai lakosságnak a városokból külterületre költözködésének okai voltak: a folytonos szaporodás, a belterületi házhelyek drágasága, a földek feltörése, a legelő jószágra való nagyobb gondoskodás és általában a gazdasági kényszerűség; amely a legelő gazdálkodásról a szemtermő gazdálkodásra kényszerítette a lakosság nagy részét. Ha az Alföld tanyás részének a török világ előtti térképét szemügyre vesszük, láthatjuk, hogy azokon a helyeken, ahol ma pusztaság, egy-egy templomrom, vagy esetleg újabban alakult tanyaközpont, vagy tanyatelepülés látható, ott a multban virágzó falvak voltak.”

A tanulmány egy másik részében arra mutat rá Gesztelyi Nagy László, hogy milyen kulturális jellemzői voltak a XX. század első harmadában a tanyasi életnek: „Akik a tanyavilág lényegével nincsenek tisztában, azok nem tudják azt, hogy az Alföld tanyavilágában legnagyobb a tuberkulózisos halálozás, legnagyobb a csecsemőhalandóság és legkisebb az átlagos életkor. Ennek oka a legtöbb helyen a rossz ivóvíz, a helytelen építkezés, a nedves lakások, a szellőzetlen kisablakos házak, a por és a hiányos, egyoldalú táplálkozás. Általában az alföldi tanyai magyar hihetetlen küzdelmet folytat a megélhetésért, mert a gazda általános nyomorúsága mellett neki még a tanyai adottságok nyomorúságával is küzdenie kell. Értékesíteni vagy vásárolni csak úgy tud, ha 2 lovával egy egész napot tölt el a városbautazással. Ha betegje van, napi járó földre kell sokszor az orvoshoz vinnie, postát hétszámra nem kaphat, gyermeke iskolába vizen, sáron, havon, úttalan-utakon sokszor 3-5 kilométer távolságra tud csak eljutni. Lelki szükségletét nagy ritkán tudja kielégíteni. A tanyai nép lelki válságát ez a magárahagyottság, a tanácstalanság és az irányítás hiánya okozza. Ez az oka, hogy még ma is él a babona, varázslat, kuruzslás, ördögűzés.” A tanyasi élettel nem lehet megismerkedni, azt élni kell – legalábbis ez volt a véleménye annak az idős bácsinak, aki terepbejáráskor a milyen a tanyasi élet kérdésre válaszolt, s valószínűleg nehéz is egyértelmű képet adni erről különleges létformáról. (szasz)