Fűben, fában lakozik az orvosság

A Miskolctól hozzávetőleg húsz, Lillafüredtől tíz kilométernyire fekvő Bükkszentkereszt egyetlen füves emberre, a hetvenhét éves Szabó Gyuri bácsira épített egy egész idegenforgalmi iparágat, a gyógynövénygyűjtő turizmust. Adott hozzá minden: a dombokkal körülölelt községnek olyan a klímája, mint a Magas-Tátrának, a levegő kristálytiszta, a környék tele gyógyhatású növényekkel, amelyek a speciális klíma miatt magasabb hatóanyag-koncentrációval rendelkeznek, mint más vidékeken.

Az utóbbi időben egyre inkább visszafordulunk a természethez, kíváncsiak vagyunk, mivel gyógyították elődeink a különböző betegségeket. Az egészség egyre nagyobb érték, így Gyuri bácsi tudása, amelyet javasasszony nagyanyjától szerzett, valóban kincset ér. Háromszáz éve ezzel foglalkozik a család, ám mivel az átkosban üldözték a javasasszonyokat és füves embereket, sokáig titokban, kizárólag saját használatra termesztett gyógynövényeket. Ma viszont minden segítséget megkap, a bükkszentkereszi Gyógynövényház a falu központjában áll, falán nagy meglepetésemre a német mellett szlovákul is ott a felirat. Megtudom, hogy a községben szlovák kisebbség él, a helyi iskolában tanítják is a szlovák nyelvet, és bár aktívan ma már csak az idősebbek beszélik, mindenki büszke kétnyelvűségére. A házban átható növényillat, valamint a megyei önkormányzat elnöke fogad, aki nemcsak szívvel-lélekkel, hanem anyagilag is támogatja a gyógynövénygyűjtő túrák ötletét. Gyárfás Ildikó pozitív példaként említi a bükkszentkereszi önkormányzatot és a falu igyekvő polgármeserét, aki nem volt rest pályázni a megyénél ezzel az igazi alulról jövő kezdeményezéssel.

A „bükki füves ember” a miskolci Szerviz Iroda Utazásszervező Kft. vezetésének is megtetszett, ők bonyolítják majd a csoportok utaztatását és elhelyezését, és ők trombitálták össze nemrég a sajtót is, hogy a helyszínen mutassák be, miről is van szó. Bükkszentkereszt szálláslehetőségek szempontjából is irigylésre méltó község, különböző típusú és árkategóriájú szálláshelyek várják a laikusokat és haladókat, és az árlistát nézve a legdrágább hely is olcsóbb, mint egy pesti diákszálló, ahol ráadásul nem is biztosítanak napi háromszori kosztot. A háromnapos gyűjtőtúrák májustól októberig, legkevesebb nyolc fő jelentkezése esetén indulnak, az összegyűjtött gyógyfüveket mindenki hazaviheti, a megszerzett tudást pedig a továbbiakban kamatoztathatja. Az ember itt tényleg játszva tanul, sőt bizonyos értelemben meg is fertőződik, Gyuri bácsi ugyanis nemcsak országosan elismert szakértő, hanem színes egyéniség is. Olyan lelkes szeretettel beszél a régi gyógymódokról, a népi gyógyászatról és a természetes anyagok jótékony hatásáról, hogy szinte elszégyellem magam, amiért eddig nem érdeklődtem a téma iránt, és kis fejfájás esetén gondolkodás nélkül bekapok egy-egy pirulát. Nem beszélve arról, hogy zöldség-gyümölcs helyett multivitaminos pezsgőtablettákon élek, teát pedig csak megfázáskor iszom. Ezek után remélem, elhiszik nekem, hogy a gyógynövények felismerése terén komoly kihívásokkal küszködöm, alig tudom megkülönböztetni egymástól a kamillát és a napraforgót. Ezért hatalmas eredménynek tartom, hogy Gyuri bácsi vezetésével alig félórás gyűjtögetés után már öt-hat féle gyógyhatású füvet és virágot észre tudtam venni a réten, és azt is azonnal „vágtam”, melyik milyen betegséget gyógyít, illetve előz meg. Sőt nemrég itt, a kassai paneldzsungel közepén is büszkén fedeztem fel a cickafarkat és a lándzás útifüvet (előbbi teája hólyaghurut ellen jó, utóbbi baktériumölő, sebgyógyító hatású, sőt köhögés elleni teaként is hat).

A tanulmányút a gyógynövénykertben kezdődött, ahol hatvanféle növényt termeszt Gyuri bácsi. Itt a „turistacsoportok” több mint három órát töltenek el, és alaposan megismerkedhetnek az egyes fajták jellemzőivel és hatásával, a gyűjtés és szárítás módjával, és persze azzal, mely évszakban érdemes gyűjteni az adott növényt. Mivel sokuknak hasonmásai is vannak a természetben, amelyek csak egy kicsit térnek el a gyógyhatású fajtáktól, jól agyunkba kell vésni a látottakat. Az sem mindegy, melyik részét használjuk a növénynek, valamelyiknek a levelében, valamelyiknek a virágjában, megint másnak pedig a gyökerében van a hatóanyag. Az egyikből tea készül, a másikból kenőcs, a harmadikból tinktúra. Gyuri bácsi saját bevallása szerint 170 gyógynövényt ismer, Javasasszony unokája című könyve a sikerlisták élén tanyázik, és nemrég a budapesti ÁNTSZ hívta meg előadást tartani a betegségmegelőzésről.

A kertben több idegenvezető is felbukkan, a bükki füves ember ugyanis mára Zsuzsa lányát, és néhány további helyi lakost is beavatott a tudományába. A Svájcban élő Zsuzsa lesz egyébként Gyuri bácsi utódja a szakmában, igyekszik mindent átadni neki, amit a növényekről tud. Az ősi receptek továbbfejlesztésével a cukorbetegségre és a változókorra készített teakeveréket nemrég szabadalmaztatták, és megszerezték a nemzetközi védettséget.

Aki tehát úgy dönt, kombinálni kívánja a hagyományos és a modern orvostudomány vívmányait, Bükkszentkereszten a jó levegő mellett komoly tudást is magába szívhat e témakörben. A túrákra májustól októberig lehet jelentkezni a következő telefonszámok egyikén: +36(46)509979,509980, +36(1)2693359, illetve a következő e-mail címen: [email protected]