Fórum a vidékfejlesztésről

A polgármesterek, vállalkozók, regionális kamarák képviselői részvételével megtartott találkozó egyike volt annak az országszerte szervezett 10 találkozónak, amelyek célja, hogy az adott régióban élő, a vidékfejlesztés szempontjából meghatározó egyéniségek a saját tapasztalataik alapján tegyenek javaslatokat, amelyeket azután a Vidék Parlamentje összegez, publikál és igyekszik elérni, hogy ezek a javaslatok bekerüljenek a nemzeti régiófejlesztési programba, amelyet az EU elvárásai szerint 2006 második felére kell elkészíteni. A bevezetőben Jela Tvrdoňová, a Vidék Parlamentje képviselője elmondta, az uniós elvárás szerint három „tengely” mentén kell kidolgozni a programot: 1. a konkurenciaképesség növelése – ezen belül a tudományos és innovatív eljárások beépítése a élelmiszeriparba, a kis- és középvállalkozások segítése, és annak meghatározása, mely szektorokba kellene irányulni elsősorban az uniós támogatásoknak, 2. A környezetvédelmi szempontok érvényesítése a vidékfejlesztésben, 3. szociális politika a vidékfejlesztésben – elsősorban munkahelyteremtés. A szakember ismertette az ún. LEADER programot is amely az előbb említett célokat segíti, ám nem egyénileg igényelhető támogatás formájában, hanem úgy, hogy az adott régióban több szektor képviselői ún. partnerséget hoznak létre, és közös fejlesztési stratégiákra igényelhetnek támogatást, amelyet azután maguk osztanak szét a partnerek között. Az előadó figyelmeztetett, a polgármestereknek tudatosítaniuk kell, nemcsak a saját falujuk, hanem szélesebb régió érdekeit is figyelembe kell venniük, ami elsősorban a környezetvédelmi célok esetében fontos. A résztvevők által elmondott konkrét javaslatok között elhangzott, hogy a támogatások megítélése szempontjából hasznos lenne olyan statisztikát kidolgozni, amely reálisabb képet mutatna egy-egy kisebb régióról. Példaként elmondták, hogy egy galántai járásbeli vállalat azért nem felelt meg a uniós támogatás követelményeinek, mert a régióban „túl alacsony” a munkanélküliségi arány. Az igazság viszont az, hogy az utóbbi években a Galántán letelepedett Samsung és más nagyvállalatok javították a foglalkoztatás, vagy az egy lakosra jutó bruttó jövedelem (HDP) mutatóit, ugyanakkor a járás egyes falvaiban továbbra is magas a munkanélküliség, és alacsonyak a jövedelmek, a statisztikai mutatók azonban csak a járási átlagot mutatják. Másrészt a magas foglalkoztatási arány még nem jelent magas jövedelmet és életszínvonalat. Ezért hangzott el olyan javaslat, hogy a hasonló kimutatásokban külön kellene választani a városokra és külön a többi településre vonatkozó adatokat. A legtöbb javaslat a mezőgazdasági termelőkkel kapcsolatos kérdésekre vonatkozott: jobban kellene támogatni a kis- és középtermelőket, javítani azon a helyzeten, hogy a termelő ki van szolgáltatva a gabonafelvásárlók kénye-kedvének. Támogatni kellene a vidéki feldolgozóipart, de egyéb iparágak telepítésével is javítani lehetne a vidéki lakosok életszínvonalán. Kiderült, a legnagyobb probléma az, hogy a szlovákiai termelők képtelenek megszervezni a saját értékesítési szövetkezeteiket, amelyek az őstermelők érdekeit szem előtt tartva működnének. Elhangzott olyan javaslat, hogy az eddiginél jobban kellene támogatni az emberi erőforrásokat, vagyis a vidéken dolgozók szakmai továbbképzését stb. Továbbá hogy a támogatások ne csak a mezőgazdasági termelést érintsék, hanem arra mindenki jogosult lehessen, aki a vidéken vállalkozik, például a vidéki turizmusban nyújt szolgáltatást. Nagyon fontos megjegyzésként hangzott el, hogy mielőbb be kell fejezni a területrendezést (pozemkové úpravy), mert rendezetlen tulajdonviszonyok között semmiféle projekt nem lehet sikeres. A témáról többet a www.vipa.sk honlapon tudhatnak meg az érdeklődők, a javaslataikat pedig a [email protected] címre e-mailben is elküldhetik.