Fontos a fák szakszerű metszése

Február végén kezdték el kivágni a Királyhelmec irányából Ágcsernyő felé vezető I/79-es út két oldalát díszítő nagy múltú diófákat. Gútán több mint négyszáz felnőtt fától kell búcsúzni a helyieknek a tervezett csatornázás miatt, cserébe az ígéretek szerint 2025 végéig 1200 facsemetét telepítenek helyettük. A kivágás februárban kezdődött, és többen meglepődtek a munkások érkezésén, ugyanis nem értesültek korábban erről. Egyes fákat az ottlakók szerettei ültettek és kötődtek hozzájuk, ahogy Nyékvárkonyon, az iskola udvarán álló ikonikus fához is, amin baglyok fészkeltek. Egy autó lepiszkítása miatti panasz elég volt ahhoz, hogy ezt az oly sokak által szeretett fát kivágják. A ritkítás az egyik nagymegyeri lakótelepet sem kímélte, két nagy nyírfát vágtak ki egy park közelében, ahol évről évre egyre kevesebb a fa.

Nem kellene metszeni

A fák általános metszését a vegetációs időszakban kell végezni, de évről évre egyre több a panasz a metszés mennyiségére és minőségére is. A köztereken, parkokban található fák nem gyümölcsfák, ezeknek nincs szüksége metszésre. Kivételt képeznek azok a helyzetek, amikor a villanyművek megbízásából kell beavatkozni és a vezetékek, elosztók javítása miatt metszést eszközölnek. Sok esetben erre érkezik lakossági panasz, viszont ezekről a metszésekről sokszor az önkormányzat sem értesül időben. 

„A villanyművek szakembereket foglalkoztat, a védősávokat be kellene tartani, de természetesen a községeknek illene arboristát bevonni a ritkításoknál, azonban erre nem mindenkinek telik. A köztereken található fák nem gyümölcsfák, amik minden évben rendszeres metszést igényelnek. Csak akkor kellene hozzájuk nyúlni, ha például letörik róluk egy ág, vagy valamiben kárt tesznek. Sokszor látni, hogy mégis »le vannak fejezve, ezek ilyenkor halálra vannak ítélve«”

 – mondta Kocsis Arnold, Somorja város környezetvédelmi osztályának vezetője. Ha egy fa lombkoronájának egyharmad részét levágják, nem feltétlenül kell tartani attól, hogy nem éli túl, a kulcs az, hogy szakszerűen legyen elvégezve a metszés. 

„Minél mélyebben metszünk egy fát, annál erőteljesebben fog a következő évben kihajtani. Sajnos ezeket a fákat, amennyiben indokolt és radikálisan meg kell metszeni, legalább 2-3 évente ellenőrizni kell, mert az új hajtások többnyire nagyon törékenyek és ezáltal a fa balesetveszélyessé válhat”

 – tette hozzá a szakértő.

A metszések utáni élő seb kezelésénél megoszlik a szakértők véleménye is, de abban egyetértenek, hogy ha az ágakat szakszerűen vágják le és csak olyan ágakat, melyeknek átmérője nem nagyobb 10 centiméternél, akkor a fa, természetesen fajtától függően, képes teljesen regenerálódni. Kocsis Arnold arra figyelmeztet, amennyiben nagyobbak ezek a sebek, akár 15-20 centiméteresek, hiába keni le az ember, azt már nem képes úgy izolálni a fa, hogy hosszú távon ne vezessen gombásodáshoz vagy korhadáshoz. 

„A regenerálódás függ a fa fajtájától. Például egy vadgesztenye nagyon nehezen regenerálja ezeket a sebeket, nagyon rosszul reagál minden metszésre, míg egy nyárfa vagy fűzfa észre sem veszi a beavatkozást”

 – osztotta meg.

Szakértői vélemény

A települések illetőségébe tartozó fák karbantartásakor fontos volna egy arborista, a fák gondozásában jártas, nagy tudással bíró specialista véleménye, aki megfelelő szakképzettséggel és szakértelemmel rendelkezve meg tudja állapítani, pontosan milyen beavatkozás szükséges, ha egyáltalán szükséges. Ilyenkor biztosan nem történik semmi a fával, ami hosszú távon gondot okozna, és a község kezében is van egy vélemény, mely eligazodási alapot ad.

„A munkálatokat is olyannak kellene elvégeznie, aki érti az arborista szakvéleményét. Ezeket a beavatkozásokat a vegetációs időszakban kell csinálni, mert ilyenkor megindul a fában a nedvkeringés, aminek köszönhetően fa képes ezeket a sebeket elzárni és beforrasztani”

 – tette hozzá Kocsis.

Rendszeres felügyelet

Egy egészséges fára, amelyiknél az ember radikálisan beavatkozott, nagyon oda kell figyelni, mert igényli a további törődést. Kocsis Arnold maga is gyakran kér ki szakvéleményt. Ezekben a dokumentumokban rendszerint az áll, hogy a következő szakvélemény kikérése 2-3 éven belül feltétlenül esedékes. Ez az idő lehet hamarabbi, de későbbi is, attól függ, hogy milyen fafajtáról van szó és az milyen egészségügyi állapotban van.

Az eljárás menete

A fakivágások felügyelő szerve minden esetben az adott járási hivatal. 

„Amennyiben a település kér a saját területén fakivágást, a járási hivatal jelöli ki azt az önkormányzatot, ami kiadja majd az engedélyt a fa kivágására, a fák metszésére és karbantartásra ez nem vonatkozik. A kivágási engedélyt egy fa esetében is ki kell kérni, de meg kell vizsgálni, hogy az a település belterületén található-e, mert akkor a járási hivatal által kijelölt község a kompetens szerv, akik kiadja az engedélyt. Amennyiben külterületen van, akkor a járási hivatal az illetékes”

 – fűzte hozzá Kocsis. Somorja Béke községnek ad ki fakivágási engedélyeket, amennyiben Somorjának van szüksége kivágásra, Béke önkormányzata az illetékes szerv. 

Kevés a munkaerő

A településeken sok esetben munkaerőhiánnyal küzdenek, kevesebb a közterületeket felügyelő munkás, aki a karbantartásért is felel. A kézi erő helyett már szinte csak gépekkel, traktorokkal dolgoznak az utak mentén, az árkoknál, vagy parkokban, ezért elengedhetetlen a nyomvonal szabaddá tétele, a bokrok ritkítása, vagy a nagyobb fák alsó ágainak levágása, hogy a technikai felszerelés elférhessen alattuk. 

„A közterületeken fontos a biztonság, a zajcsökkentés és a levegőszűrés, illetve az is, hogy ha a parkban van játszótér, akkor a fák a tűző nap elől védjék a gyerekeket. Egy kiültetett fát évekig, évtizedekig gondozni kell”

 – mondta el Polák László, Ekecs község polgármestere. Hozzátette, hogy a nagyobb metszések előtt szakértő segítségét kérik, lehetőleg olyat, aki már ismeri az adott területet és az ottani növényzetet. A helyi katolikus templom mellett van egy nagy gesztenyefa és egy nemes akác, amelyeket néhány évvel ezelőtt vitalizáló metszéssel mentettek meg, amit arborista felügyeletével végeztek. Csallóköz ősi fáját, az Ekecs környékén is megtalálható botlófüzet például rendszeresen vágni kell, mert ha nem teszik, akkor a fa széthasad a kinövő ágak súlyától. A helyiek korábban főként ezt használták tűzifának. 

„Régebben az emberek csak a téli időszak alatt vágták meg ezeket a fákat, ma már a törvény szerint a teljes vegetációs időszakban lehet metszeni”

 – tette hozzá, majd megjegyezte, egy park lényege, hogy esztétikus legyen, ne dzsungelt neveljünk. Általános közterületi karbantartási munkálatokhoz, például árkok tisztításakor, közutak szabaddá tételénél nem hívnak külön szakembert, de ha nagyobb, idősebb, vagy betegnek tűnő fákról van szó, a konzultáció az első.

Meghatározott standard

A növények vegetációs időszakának végeztével megszaporodnak a bejelentések is. Vannak olyan esetek, ahol a sérült fákban tett kár meghaladja az egyszeri kihágás által kiszabott büntetés mértékét és egy sokkal komolyabb pénzbírságot szabhat ki a hatóság. A favágásra az 543/2002-es törvényben a 47-es paragrafus vonatkozik, amihez hozzá tartozik még a sokkal részletesebb 170/2021-es szabályozás, azon belül is a 22-es paragrafus. Itt tájékozódhatnak arról, hogy mit kell egy fa kivágásánál, valamint a metszésnél szem előtt tartani. 

„A paragrafusok mellett létezik egy arborisztikai standard is, amit a Állami Természetvédelmi Felügyelet adott ki és ez az internetről letölthető. Itt olvasható például, ha valaki építkezik, akkor hogyan kell a növényzettel bánni, hogyan szabad ásni mellettük és konkrétan az is, miként kell ültetni és az első metszést hogyan kell elvégezni. Többek között a botolást is képekkel illusztrálják az egyes lépéseknél, mit, milyen sorrendben, hogyan kell vágni”

 – árulta el lapunknak Cafik Erika, a dunaszerdahelyi járási környezeti gondoskodásért felelős főosztály vezetője.

Sok a bejelentés

A beérkezett panaszokat több szerv is vizsgálhatja: a járási hivatal munkatársai; szlovák Állami Természetvedelmi Felügyelet, akiknek  fő munkakörük a panaszok kivizsgálása, helyszíni ellenőrzések végzése; vagy a rendőrségen belül működő környezetvédelmi osztály. A járásba tartozó községek fellebbviteli szerve minden esetben a Dunaszerdahelyi Járási Környezetvédelmi Hivatal, ezért az innen érkező bejelentéseket többnyire itt fogadják. A bejelentett eseteket egyenként kivizsgálják, kimennek a helyszínre, ahol a fák megmaradt csonkjaiból meg tudják állapítani azok eszmei értékét és a bennük tett kárt is. Az egyszeri kihágás miatt kiszabott büntetés összege 6638,78 euró. Ha az eszmei érték 2660 eurónál magasabb, a környezetvédelmi rendőrség foglalkozik az esettel. A hivatalvezető elmondta, hogy sajnos látott olyan magas káreseményt is, ami meghaladta a százezer eurót.

Már nem szabad vágni

A vegetációs időszak végével csak érvényes határozattal és egy előzetes ornitológiai vizsgálattal szabad fát kivágni. 

„Amennyiben mi adjuk ki ezeket a határozatokat, beleírjuk a pontos évet és az időszakot is, hogy mikor lehet azt kivágni, általában október 1-től a következő év február 28-ig. Ha építkezés miatt van szükség fák kivágására, akkor a kérvényezőnek mindenképp jogerős építkezési engedéllyel kell rendelkeznie. Ha a hivatal által meghatározott időszak nem megfelelő számára, akkor külön ornitológiai vizsgálatot kell kérnünk, ami csupán 7 napig érvényes. Ezzel igyekszünk meggátolni azt, hogy a meglévő fészkeket eltávolítsák a fákról”

 – magyarázta el olvasóinknak Cafik Erika.

Az arborisztikai standard egyértelműen kimondja, hogy nem szabad egy fát megkárosítani. Ha nem a standard szerinti és szakszerű a vágás, a munkálatokat nem egy körpecsétes arborista végzi, vagy felügyeli, akkor az már fakárosítás és ezzel a fa eszmei értéke csökken, ahogy sajnos az élettartama is. 

A felelősség

Szakértői vélemény nélkül nehéz megállapítani egy fa állapotát, sokszor egy kívülről épnek tűnő törzs belülről már nem egészséges. A hivatalvezető megosztott lapunkkal egy olyan panaszt, melyben a lakos azért telefonált, hogy leállítsa a már folyamatban lévő beavatkozást lakása ablakával szemben. Mint később kiderült, eleinte nem is vágásról, hanem a veszélyes ágak eltávolításáról volt csak szó, a munkát pedig egy szakképzett arborista végezte. Miután a helyszínen készült képeket a szakemberek és a hivatal képviselői is áttanulmányozták, megállapították, hogy a fa menthetetlen. A lakos további panasza miatt megkérdezték tőle, hogy szeretne-e a továbbiakban felelősséget vállalni a fáért és a lehullott, elgyengült ágak által okozott károkért. Válaszában egyből elutasította az ajánlatot, hiszen ezt nem tudta vállalni. A fát végül kivágták.

Amennyiben hasonló esettel szembesül, vagy szívesen tájékozódna a lakhelyén végzett fák kivágásáról, forduljon települése hivatalához, vagy a járási környezetvédelmi hivatal illetékeseikhez.