Fókuszban a határon átnyúló kezdeményezések

A résztvevők hallhattak az aktuális EU-s támogatási programokról, együttműködési lehetőségekről az Európai Unió egységes piacán, beleértve a határon átnyúló kezdeményezéseket is.

Az előadók között a magyar gazdasági tárca képviselői, vállalkozásfejlesztési, innovációs és gazdasági szakemberek kaptak helyet, és bár a két új kormány terveivel kapcsolatban kevesen mertek jóslásokba bocsátkozni, szinte mindannyian, köztük a rendezvényt támogató Új Kézfogás Közalapítvány igazgatója is azon reményüknek adtak hangot, hogy a határon átnyúló együttműködés továbbra is prioritást élvez majd. Stark Viktória, a magyar gazdasági tárca Vállalkozásfejlesztési és EU Felzárkóztatási Főosztályának vezető tanácsosa szerint ez azért is valószínű, mert a két szomszédos ország hasonló célokat tűzött ki maga elé, és hasonló nehézségekkel küzd: egyaránt céljuk például a vállalatok versenyképességének növelése, és egyaránt gondot okoz számukra a tőke- és forráshiány. A magyar kormány idén 155 millió forintot különített el a határon túli magyarokat támogató Szülőföld programra, újdonságként pedig A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve vegyes kamarák felállítására törekszik a külföldön tevékenykedő magyar cégek képviselete érdekében. Stark Viktóriától megtudtuk, hogy a magyar-román vegyes kamara már megalakult, Horvátországgal is jól haladnak a tárgyalások ez ügyben, Szlovákia részéről azonban egyelőre nincs érdeklődés. A magyar gazdasági tárca másik figyelemre méltó kezdeményezése „Az EU házhoz jön” címmel zajlik, eddig 68 helyszínen igyekeztek segíteni a határon túli magyar kis- és középvállalkozások uniós felzárkózását. A kezdeményezés alapvető célja a határon túl élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának elősegítése, anyagi és szellemi gyarapodásának erősítése, valamint az anyaországgal való sokoldalú kapcsolatok bővítése. A szakmai tanácsadás mellett ezeken a rendezvényeken a tárca magyar nyelvű tájékoztató kiadványait is kézhez kapják az érdeklődők. Az uniós szabványok magyar nyelvre való lefordítása is folyamatban van, bár meglehetősen lassan halad, a terjedelmes anyagnak még csak mintegy huszonöt százaléka olvasható magyarul.

Márk Péter, a budapesti CORVINUS nemzetközi befektetési Rt. igazgatója szintén a határon átnyúló együttműködés lehetőségeit ismertette a kassai konferencián. Ez a teljes egészében állami tulajdonú részvénytársaság a magyar cégek terjeszkedését segíti, ágazati korlátozások nélkül. Olyan anyaországi vállalkozásokba fektet tőkét, amelyek külföldi céget terveznek alapítani, vásárolni, vagy meglévő külföldi érdekeltségüket tervezik fejleszteni. Segítséget nyújtanak a strukturális, regionális és színvonalbeli felzárkózásában, a nemzetközi üzleti stratégiák kialakításában. A program további célja, hogy a kis- és középvállalkozói szektor hosszú távon is megfelelő versenyhelyzetben maradhasson az uniós piacokon. A tőkeprogram keretében a Corvinus Zrt. által közvetlenül tőkeemelésre fordítható összeg vállalkozásonként minimum 50 millió forint, a felső határ pedig hivatalosan 250 millió forint, ám Márk Péter szerint indokolt esetben, rendkívül előnyös üzletnél magasabb is lehet. A Corvinus 3-10 évre száll be egy-egy vállalkozásba, amelyben egy szakmai partnerrel közösen vállal kockázatot, és akárcsak befektetőtársa, a befektetett tőke után hozamot vár el. Ennek mértékét piaci alapon, az adott projekt kockázatainak figyelembevételével határozza meg. A kereskedelmi banki hitellel szemben előnyt jelent, hogy az elszámolásra akár az együttműködés legvégén, azaz tíz év múlva is sor kerülhet, az ütemterv tehát nem igazán szoros. „Az ideális az lenne, ha a szlovákiai vállalkozó magyarországi partnerével együtt kopogtatna be hozzánk. A legfőbb probléma, hogy Szlovákiából nem igazán kapunk projektjavaslatokat, a kassaihoz hasonló konferenciákon tapasztalt érdeklődés hamar lelohad” – mondta Márk Péter, aki egy vadonatúj kezdeményezésről is beszámolt a résztvevőknek.

Néhány hónap múlva bárkinek lehetősége lesz feltenni projektjavaslatát a Corvinus internetes honlapjára, ahol a leendő partnerek a regisztrációt követően olvashatják azt, és felvehetik velük a kapcsolatot. Az ágazatonként különválasztott projektkínálatban természetesen a befektetési részvénytársaság szakemberei is mazsolázni kívánnak, és a számukra érdekes kezdeményezések kiötlőit ők maguk keresik meg.

„A konferencia résztvevőinek 70-80 százaléka rendszeresen jár a szövetségünk által rendezett szakmai találkozókra. Ez a mostani összejövetel jó alkalom volt arra, hogy az elmúlt egy év tapasztalatait megosszák egymással. A minisztériumok képviselői, gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szakemberek beszámolnak az általuk képviselt intézmény nyújtotta támogatási lehetőségekről. Persze jelenleg sok minden tisztázatlan, minkét országban új kormányok kezdik átszervezni a gazdasági fejlesztés filozófiáját és eszközrendszerét. Ma például még nem tudni, hogy egy év múlva milyen pályázati programokba lehet bekapcsolódni. Viszont sok hasznos információt hallhattunk például a szlovákiai gazdasági minisztérium terveiről, a jelenlévők tippeket kaphattak arra nézve, milyen irányba érdemes elindulniuk, mely területeken számíthatnak a tárca támogatására” – mondta lapunknak Fuksz Sándor, a Szlovákiai Magyar Vállalkozásfejlesztési Társulás elnöke.

A kassai találkozón egyébként főleg a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozók vettek részt Pozsonytól Ágcsernyőig, többségben voltak a Nyugat-szlovákiai érdeklődők. Számukra különösen hasznosak lehetnek azok az előadások, amelyek a megújuló erőforrások lehetőségeit ismertették. A szakemberek részletes útmutatást adtak arra nézve, hogyan, milyen eszközökkel és technológiákkal lehet magas energiatartalmú növényeket termelni gyengébb minőségű földterületeken.