Empire stílusú ravatalozó Losoncon

Észak-Nógrád szellemi és gazdasági központja, Losonc a maga nemében egyedülálló városka. Néhány éve a város- vezetés újra felfedezte a település rendkívül gazdag múltját.

Losonc

A történelmi városháza, a neológ zsinagóga sikeres és szakmailag is díjazott felújítása után most azt tervezi a város, hogy a sokak számára ismeretlen, kissé eldugott helyen lévő, empire stílusú, szintén a neológ zsidó közösség által építtetett ravatalozót is rendbe teteti.

Zsidóság Nógrád szívében

A nógrádi zsidóság letelepedése a Losonc tőszomszédságában fekvő Losonctugáron kezdődött, itt alakították meg a hitközséget 1814-ben. Szilassy József udvari tanácsos, a Tugári patak melletti, ma már kissé romos kastély felvilágosult ura hívta be a zsidóságot Losonctugárra. Régi emberére, Wohl Izraelre bízta, hogy kiket telepít le ide. A statisztikák szerint 1822-ben 20-30 izraelita vallású család élt itt, de 1845-ben a 335 fős losonctugári közösség volt a harmadik legnépesebb az akkori Nógrád vármegyében. Az 1849-ben, a cári hadak által felgyújtott és szinten teljesen elpusztított Losonc városának még nem volt jelentős számú zsidó lakossága, ám az 1869-es népszámlálás már Losoncon is említ zsidókat, nem is keveset, szám szerint 464 főt. Két évtizede éltek itt békében az izraeliták, védelmezőjük és szószólójuk Szilassy József jótékony cselekedete eredményeként. 1863-ban már egy ortodox zsinagóga építésére is telt az erejükből – ez a mai neológ zsinagóga helyén állt, 1925-ben bontották le. Tény, hogy a zsidóság itt is oroszlánrészt vállalt a polgárosodásban. Az is tény, hogy a 19. és a 20. század fordulóján Losonc kereskedelmének körülbelül 80 százalékát zsidók irányították, ők voltak a város legtöbb adót fizető polgárai. Társadalmi életük gazdag és szerteágazó volt, a mai mércével mérve igen aktív civil életet éltek, a neológ vallásúak például négy egyletet is fenntartottak, izraelita nőegylet, leányegylet volt a városban, pártfogó irodát, valamint temetkezési irodát (Chevra Kadisa) működtettek, másképpen mondva Szent Egyletet, amely a zsidó temetkezési szokások és előírások szerint segítette az elhunytak családját. Ezek a temetkezési szokások szigorúak és rendkívül fontosak, mert a közösséget mozgató, annak minden tagjára érvényes szokásról, törvényről van szó. Például az egyenlőség a halálban a zsidóknál abban is megnyilvánul, hogy mindenkinek egyforma, gyalulatlan deszkakoporsója van, a holttestet pedig hosszú lepelbe burkolják A férfiakkal táliszukat, imaleplüket is eltemetik, a holttestet rituálisan megmosdatják, és az ilyenkor előírt imádságokat, zsoltárokat is el kell mondani, énekelni az elhunyt fölött. Ezt a feladatot látja el a Chevra Kadisa, azaz a Szent Egylet. Losoncon egészen az 1944-es deportálásokig működött az ortodox és a neológ közösség, mindkettőnek saját temetője volt a város határában.

Empire stílusú ravatalozó

Ma már csak kevesen tudják, hol végződött Losonc és hol kezdődött Losonctugár. Azt is kevesen tudják, hogy létezik egy, az egykor a város határában vásárolt területen kialakított, a városi köztemető tőszomszédságában lévő izraelita temető is, amelynek van egy különlegessége, mégpedig az 1909-ben, empire stílusban épített ravatalozó.

Négy hatalmas dór oszlop hordozza a timpanonját, amelyen a Dávid-csillag van, az egész épület monumentális, de mégsem hivalkodó. Az épület emellett teljesen funkcionális volt. Külső homlokzatán ma Szilassy Józsefnek, a helyi zsidóság pártolójának és Wohl Izraelnak, a betelepedést irányító rabbinak az emléktáblája látható. A ravatalozó mellett a Winkler Oszkár híres losonci származású építész által tervezett holokauszt-emlékmű áll. Losonc zsidósága 1944-ben körülbelül 1700 fős lehetett, a gettóba zárás és deportálás után, a háború végén az adatok szerint 294 fő tért haza – érdekes módon főleg azok, akiket munkaszolgálatosként hurcoltak el a frontra – és néhány koncentrációs táborból szabadult. 1949-ben még a maradék zsidóság is kivándorolt Palesztinába, majd a megalakuló Izrael állam polgárai lettek. Egykori ravatalozójuk ezután ment tönkre, ahogy az államnak eladott zsinagóga is. Aki valós képet akar kapni Losonc 20. századi történelméről, annak érdemes ellátogatnia az izraelita temetőbe, és megnézni az ott álló empire stílusú ravatalozót, amelynek sorsa remélhetőleg jobbra fordul.