„Emberek és az ő világuk”

Galánta. Január 28-ig tekinthető meg a helyi reneszánsz kastélyban az a fotókiállítás, amely nyitórendezvénye a Galántai Fotóklub fennállásának 30. évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozatnak. A kiállítás két részből áll: az egyikben a fotóklub 10 tagjának 58 alkotása látható, amelyeket az ausztriai testvérvárosban, Stockerauban is nagy sikerrel mutattak be, a másik rész az ismert szlovák fotóriporter, Alan Hyža mély emberi sorsokat láttató fekete-fehér alkotásait mutatja be. Keppert József múzeumigazgató, a fotóklub elnöke a december 14-én tartott ünnepélyes megnyitón bizonyára sokakat meglepett, amikor elmondta, az általa Európa egyik legjobb fotoriporterének tartott Hyža galántai származású, hiszen édesapja Galántán született, sőt a nagyapja járási elöljáró volt, és valamikor a neogótikus kastélyban laktak. Hyža szívesen fogadta a galántai meghívást, és azt az „Emberek és az ő világuk” című gyűjteményét állította itt ki, amely a besztercebányai Ekopolis Alapítvány évi jelentésének dokumentumanyagát képezi.

A képeket nézve az embernek az a biztos érzése van, hogy ezek nem olyan pillanatfelvételek, amelyek véletlenül lencsevégre kapott állapotokat rögzítenek, hanem érezhető, hogy a fotós mélyebben is megismerkedett riportalanyai sorsával. Szinte kivétel nélkül a társadalom perifériájára sodródott emberek tekintenek ránk a képekről. Egy mindkét lábát elvesztett nyomorék tangóharmonikával szólaltatja meg keserűségét, egy romos templomban berendezett menhelyén gyilkosságért elítélt börtönviselt férfi fújja a cigarettafüstöt a törött ablakon beszűrődő fénybe, egy aszott, fogatlan asszony közönyösen meséli, egy cigány férfival kényszerült „bűnbe esni”, hogy így szerezzen halat a családja karácsonyi asztalára.

A másik helyiségben a jelenlegi galántai klubtagok művei láthatók, ez sokkal heterogénebb gyűjtemény, amelyen fekete-fehér és színes portré, akt, csendélet és zsánerkép egyaránt megtalálható. Amint a klubelnök elmondta, a kiállítás összeállításakor sem témát, sem technikát nem szabtak meg, egyedül a eredmény, a kép minősége számított. Erre pedig méltán lehetnek büszkék a kiállítók. Osztrák kollégáik már jelezték, hogy ezt a kiállítást jövőre Bruckban is szeretnék bemutatni. Az 1975-ben alakult fotóklub évfordulója kapcsán egy kibővített bibliográfia kiadását tervezik, amelyet eddig is rendszeresen a Galántai Könyvtár munkatársai készítettek. Ezenkívül egy katalógust is szeretnének kiadni, amelyben mindazok szerepelnének, akiknek megalakulása óta közük volt a Galántai Fotóklubhoz.