Volt férjemmel való házasságomból van egy közös, öt és fél éves gyerekünk. A felügyeleti jogot nekem ítélte meg a bíróság, az apa rendszeresen látogatja a kislányát, akit anyagilag is támogat.
Elviheti a gyermeket?
Volt férjemmel való házasságomból van egy közös, öt és fél éves gyerekünk. A felügyeleti jogot nekem ítélte meg a bíróság, az apa rendszeresen látogatja a kislányát, akit anyagilag is támogat. Volt férjem válásunk után Magyarországra ment dolgozni, és ma már lényegében csak a lányát és a rokonságát látogatja Szlovákiában. Néha hétvégenként hazaviszi őt magához, előzetes egyeztetés után. Eddig nem volt köztünk komolyabb összezördülés közös gyermekünk nevelését illetően, de legutóbbi találkozásunkkor az exférjem azzal jött elő, hogy ideje átköltöznünk Magyarországra, mert a kislány iskolába megy, és Budapesten sokkal kedvezőbbek lennének a feltételek számára. Én ezzel nem értek egyet, kisvárosban élünk, magyar környezetben, ahol magyar alapiskola is van. A nagyszülők kertes házban élnek, és kislányunkkal gyakran tartózkodunk náluk. A helyi óvodából barátai nagy része ugyanabba az alapiskolába megy. Exférjem elég forrófejű – attól tartok, hogy egyszer csak fogja magát, és magával viszi kislányunkat, hogy beírassa az egyik budapesti iskolába azzal érvelve, hogy a gyerek érdekében cselekszik. Milyen jogszabályra támaszkodhatok, ha ez bekövetkezne?
Még ha az apa meggyőződése, hogy közös gyermekük érdekében cselekszik, nem viheti el önkényesen a kislányt annak szokásos lakhelyéről, Szlovákiából. Az elvitelre olvasónk beleegyezése hiányában csak az illetékes bíróság erre vonatkozó jogerős döntése hatalmazhatja fel. A gyermek gondozásával kapcsolatos jogok csoportjába tartozó felügyeleti jogot, a gyermek tartózkodási helye meghatározásának jogát is jelenleg az édesanya gyakorolja, ezért az ő beleegyezése nélkül nem költöztetheti az apa át gyermeküket külföldre. A gyermekek jogellenes elvitele esetén európai uniós tagállamok közt a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 2201/2003-as számú rendelet (a „Brüsszel IIa. rendelet”), valamint az 1980-as hágai egyezmény a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól hivatott szavatolni, hogy a gyermek mielőbb visszakerüljön a szokásos lakhelyének államába és hogy minden tagállamban érvényesüljön az illetékes tagállam jogrendje szerint meghatározott felügyeleti és láthatási jog. A szülői felelősséggel kapcsolatos ügyekben általában a gyermek szokásos lakhelye szerinti állam – esetünkben Szlovákia – illetékes bírósága rendelkezik joghatósággal. Olvasónk mint a felügyeleti jog gyakorlója kérelmet nyújthat be a fenti jogszabályokban meghatározott állami szervnél a jogellenesen külföldre vitt gyermek visszavitelére. Magyarországon a központi hatósági feladatokat a Szociális és Munkaügyi Minisztérium látja el. Szlovákiában a gyermekek nemzetközi védelmének központi szerve (Centrum pre medzinárodnoprávnu ochranu detí a mládeže, www.cipc.sk) az illetékes hatóság – a két ország hatóságai kötelesek együttműködni.
Veszelei Viktória jogász
(A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak.)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.