Ellopták Csordák Lajos kassai festőművész sírjának bronztábláját

Aki járt már a kassai köztemetőben, az valószínűleg észrevette, hogy a parcellák sarkán elhelyezett orientációs táblákon egyebek mellett a város közismert lakosainak névsora is fel van tüntetve. A legfelső parcellák egyikén található annak a tizenkilencedik században született tájképfestőnek a neve is, aki aktív és céltudatos munkásságának köszönhetően Kassa egyik legsikeresebb festője volt, és ennek köszönhetően az ő neve is felkerült a város ezen lakosainak listájára. A néhai alkotóművész sírhalma önmagában formabontó, hiszen a nevét ábrázoló, 50x60 centiméteres nagyságú, bronzból készült plakett nem egy hagyományos sírkőre, hanem a Hernád folyó medréből kiemelt, nagyjából másfél méteres szikladarabra volt rögzítve.

„Mivel Csordák Lajos a feleségem dédnagyapja és két fiú gyermekünk üknagyapja, természetes, hogy rendszeresenellátogatunk a sírjához. A családunkból néhányan még szeptemberben is jártak a temetőben, a tábla akkor még a helyén volt. Arra a következtetésre jutottunk, hogy az elmúlt hetek során lophatták el. Nemcsak azért háborított fel minket a dolog, mert ezzel a rongálással néhai felmenőnk emlékét gyalázták meg, hanem azért is, mert tettükkel nem kevés kárt okoztak” – közölte lapunkkal Illés Oszkár családapa, a kassai Thália Színház színművésze.

Eszmei érték

A megrongált sírhalom mellett lapunknak elmondta, a plakettet tudomásaik szerint Kassa egyik nevezetes szobrásza, Löffler Béla készítette a múlt század hetvenes éveiben. „Bár a feleségem már feljelentést tett emiatt a rendőrségen, a rendőrök pedig vizsgálatot is indítottak, nem hinném, hogy sikerül megtalálni a plakettet. Ez olyan, mintha egy tűt keresnének a szénakazalban. Egyébként egy olyan tábláról van szó, ami a mostani árak mellett nagyon sok pénzbe, legalább 2,5 ezer euróba kerülne elkészíttetni. Ezt az egyik hozzáértő ismerősünktől tudtuk meg, de ha még el is készülne a másolat, ki garantálná nekünk, hogy nem fog újra eltűnni? Sajnos olyan világban élünk, ahol néhányan az emberi értéken átgázolva próbálnak némi nyereséghez jutni” – tette hozzá Illés Oszkár.  

A sziluettek szerelmese

Csordák Lajos festőművész és tájképfestő 1864. február 8-án született Kassán, a kassai Vojtech Klimkovič festőművész és tanár, illetve a cseh festő és grafikus, Julius Mařák diákja volt. Életművével jelentősen hozzájárult a szlovákiai festészet fejlődéséhez. A művész szerény családi környezetből származott, de elszántságának köszönhetően több közép-európai városban fejleszthette tehetségét. Kassán, Prágában, Pozsonyban, Budapesten vagy éppen Munkácson is volt saját tárlata, életét munkásságának fénykorában két, nagy horderejű esemény alakította: az első a szalánci ittlétének időszaka volt 1896 és 1908 között, ahol feleségül vette Ľudmila Menčíkovát, akivel Szaláncon három leányuk született, a második pedig Csordák életét befolyásoló tényező Kassára való visszaköltözése, illetve az alkotáshoz való megfelelő körülmények létrehozása, így a saját műtermének megnyitása volt, a neves kassai festő és barát, Halász-Hradil Elemér műtermének közelében, egy inspiráló városi alkotói környezetben. Csordák legismertebb alkotásai tartozik például az 1900-ban megfestett A szalánci vár, A szalánci vár romjai (1902-1903), A tornai vár romjai (1891-1892), A sároskőszegi templom (1923), valamint további, szülővárosa Kassa által inspirált művei. Csordák alkotói munkásságát romantikus elemekkel tűzdelt, realisztikus festészetként jellemezték. Életének utolsó éveit Kassán töltötte, 1937. június 28-án távozott el az élők sorából.