Elbocsátás nem volt, megszűnt 1400 munkahely

Emiatt 1400 ember veszítette el a munkáját. A vállalatnem jelentett be tömeges elbocsátást, ugyanis az alkalmazottakkal szerződést írtak alá a munkaviszony megszüntetéséről.
A vállalat két volt alkalmazottja elmondta, a menesztésükről szóló dokumentumot nem önszántukból írták alá. „Választási lehetőség elé állítottak: vagy aláírjuk, és megkapjuk a pénzünket, vagy nem írjuk alá, és még lelépőt sem kapunk. Mit tettek volna a helyünkben? Aláírtuk, hogy megegyezés alapján szűnik meg a munkaviszony” – mondta lapunknak a volt alkalmazott, akit a cég 2007 végén, az elsők között vett fel. Akkor a vállalat még ezer koronát fizetett a felvett alkalmazottaknak, ha további munkatársat holtak.
Az egykori dolgozók, akik nevük elhallgatását kérték, elmondták, a vállalatban már nyár elején megkezdődtek az „elbocsátások”. Akinek lejárt a szerződése, azt automatikusan elengedték. Nyáron a hét gyártósorból már csak kettő működött, eleinte három műszakban dolgoztak, majd kettőben, végül már csak egyben. Az alkalmazottak között voltak munkaközvetítő ügynökségen keresztül alkalmazott személyek, határozott és meghatározatlan időre felvett dolgozók.
A cég alkalmazottainak elmondása szerint a „jutalmat” nem egységesen fizették ki, ki többet, ki kevesebbet kapott. „Megkaptam a háromhavi bérem összegének egy részét, de a szabadságokat még nem fizették ki, a vállalat még nagyjából ezer euróval tartozik nekem, de már nem foglalkozom a dologgal, munkát keresek. Abban bízom, hogy legalább a szükséges papírokat elküldik, amelyek alapján a munkahivatalban kiszámolják a munkanélkülisegélyem összegét” – mondta egy közel ötvenéves volt alkalmazott. Megtudtuk, hogy a vállalat felkínált más munkalehetőséget is az alkalmazottainak egy másik vedrődi vállalatban, de azt nagyon kevesen vállalták el, ismerve az ottani, sokkal rosszabb munkakörülményeket. Akik elvállalták a munkát, azok távozáskor egyhavi bérüket kapták meg jutalomként.
„Ha elbocsátás történt volna, akkor végkielégítést, az alkalmazott átlagkeresetének legkevesebb kétszeresét kellett volna kifizetni. Ez a megoldás sokkal előnyösebb volt a vállalatnak, ugyanis nem egységesen fizettek. Ha tömeges elbocsátásról lett volna szó, azt a cégnek jeleznie kellett volna a munka-, szociális és családügyi hivatalban” – mondta Frišták Klára, a Galántai Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal igazgatója. A cég képviselőit nem sikerült elérnünk, a vállalat telefonszáma megszűnt.

B. Juhos Melinda