Egyetem a láthatáron

Az egyetem megalapítására vonatkozó ütemterv elfogadása óta egyre több vitafórum témája a magyar egyetem. Komáromban nemrégiben a Széchenyi István Polgári Társulás meghívására Szigeti László oktatásügyi államtitkár tartott előadást az egyetem szakmai és törvényi előkészítéséről, Sidó Zoltán az 1990-es egyetemalapítási törekvéseket elevenítette fel. Az elképzelések szerint 1990-ben két kar – pedagógiai és bölcsész – indításával számoltak a javaslat előkészítői; ez utóbbi kar vállalta volna a református lelkészképzést is. A magyar pedagógusképzés terén Komárom fokozatosan átvette volna Nyitra szerepét, és magyarországi vendégtanárok ideiglenes bevonásával is számoltak. Sidó Zoltán akkori országgyűlési képviselő a szövetségi gyűlésben három, a szlovák törvényhozásban pedig két bizottság elé terjesztette a Jókai Mór Egyetem magalapítására kidolgozott törvénytervezetet. Prágában az alkotmányjogi bizottságban 6-an voksoltak mellette, Pozsonyban pedig – ugyancsak az alkotmányjogi bizottságban – mindössze egy igen szavazatot kapott a beadvány.

Ma az MKP egy emberként kiáll a magyar egyetem alapítása mellett, és ez a törekvés részét képezi a kormányprogramnak is. Szigeti László felelevenítette az elmúlt kormányzati ciklusban a nyitrai Konstantin Egyetem kibővítésére tett erőfeszítéseiket a magyar karral. Az akadémiai szenátus hozzáállása miatt azonban akkor meghiúsult ez a törekvés. „Most már nem kar, hanem önálló egyetem alapítása a célunk – mondta. – Szlovákiában azonban állami egyetemet csak a parlament által jóváhagyott törvény alapján lehet létrehozni. Ezért végig kell járni azokat a lépcsőfokokat, amelyek végső állomásaként a képviselők elé kerül a törvénytervezet.” A jövendő karokkal kapcsolatban az államtitkár utalt rá: semmilyen törvény nem szabályozza, hány karral indulhat egy egyetem. Példaként a kassai állatorvosi egyetemet említette, ahol összesen egy karon folyik oktatás. A törvénytervezet három kar – pedagógiai, közgazdász és teológiai kar – indításával számol, de akkor sem történik tragédia, ha az elején csak két karral működik az egyetem. „Sok múlik az akkreditációs bizottság, és a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hozzáállásán” – tette hozzá. Az államtitkár felelevenítette azt a múlt év novemberében folytatott megbeszélést is, amely az egyetemet előkészítő bizottság néhány tagja, valamint a nyitrai egyetem rektora között zajlott. Ennek központi kérdése az volt, hogy a két egyetem „szövetségesként” működik majd, vagy konkurensei lesznek egymásnak. „A rektor úr akkor úgy fogalmazott, hogy konkurenciát lát az új egyetemben, és akkreditáltatni kívánja a Közép Európai Tanulmányok Karát” – mondta Szigeti. A Konstantin Egyetem rektora március 12-én az akkreditációs bizottság elé tárta a tervezetet, amely egyik legfontosabb feladatának a kisebbségi pedagógusképzést jelölte meg. Úgy tűnik, 2004 szeptemberétől választási lehetőségük lesz jövendő pedagógusainknak, hogy Komáromban vagy Nyitrán szeretnének diplomát szerezni.

ÖTEZER EGYETEMISTÁNK HIÁNYZIK

Ahhoz, hogy a felvidéki magyarságnak kijár egy magyar nyelvű egyetem – sőt számarányának megfelelően több is –, kétség sem férhet. Az összesen 93 karral működő 23 szlovákiai állami egyetem mellett több mint nyolcvan év kihagyás után remélhetőleg jövőre meg is alakul. Ettől a szakemberek azt is várják, hogy hozzájárul a szlovákiai magyar diplomások arányának növekedéséhez. 1921-22-ben, amikor is 7,2 százalék volt az akkori Csehszlovákia magyar lakosainak részaránya, még ugyanekkora volt a felsőfokú végzettséggel rendelkező magyarok aránya is. A magyar nyelvű egyetemek és főiskolák megszüntetése után azonban a magyar nemzetiségű egyetemi, főiskolai hallgatók részaránya soha többé nem érte el lakossági részarányunkat. Sőt, 1991-ben a szlovákiai magyarok csupán 3,6 százalékának volt diplomája (a szlovákok 8,2 százalékával szemben), 2001-ben pedig 5,3 százalékának (a szlovákok 10,4 százalékával szemben).

A hallgatóság elsősorban azt firtatta: mit tesz az MKP, ha ismét csalódnia kell a koalíciós partnerekben, ha csúszik az ütemterv, ha az akkreditációs bizottság nem véleményezi időben a tervezetet stb. Felvetették, akár a polgári elégedetlenség eszközeivel is hajlandóak élni, ha úgy látják, veszélyben az egyetem ügye. Szigeti szerint egyelőre nincs ok az aggodalomra, hiszen a kormány jóváhagyta az egyetemalapításra vonatkozó ütemtervet. Megjegyezte: az egyetemért készek a végsőkig elmenni, hiszen az MKP 2002-2006-os választási ciklusának egyik leglényegesebb pontja éppen az egyetem kérdése. „Optimista vagyok, de ha mégis gondok merülnének fel a koalíción belül, az MKP újra a kormányból való kilépés-maradás dilemmája elé néz. Én azonnal lemondanék államtitkári posztomról, ha a parlament nem szavazná meg a törvényt” – mondta Szigeti. A hallgatóságból többen, felvetették: miért nem Jókai Mórról, Komárom híres szülöttéről, a várost számos regényében népszerűsítő íróról nevezik el az új egyetemet? Már 1968 tavaszán Jókai Mór Egyetem létrehozását tervezték, és 1990-ben ugyancsak ezen a néven akartak egyetemet alapítani Komáromban. Az egybegyűltek szerint akár a média bevonásával kellene vitát indítani a jövendő egyetem nevéről, és ne néhány tagból álló bizottság döntsön ilyen fontos kérdésben. Szigeti egyetértett a hallgatósággal abban, hogy Jókai méltó névadója lenne az egyetemnek, s nem zárta ki, hogy a törvény parlamenti tárgyalása során módosító javaslattal még megváltozhat az egyetem neve.

A VÁRAT A VÁROS VESZI MEG

Ugyancsak nem végleges még, hogy mely épületekben kezdődik majd meg 2004 szeptemberében a tanítás. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes nemrégiben Komáromban tett látogatása során megjegyezte: három ingatlant hazai költségvetési forrásból kellene megvásárolni és felújítani, négy ingatlan végleges rendezését pedig – amelyeket a Selye János Egyetemért Alapítvány már megvásárolt, ám a vételárat még törleszti – magyarországi hozzájárulással kell megoldani. A konkrét objektumokról azonban sem ő, sem Bastrnák Tibor polgármester nem akart nyilatkozni. Mondván: amíg nem kerül a kormány elé a javaslat, addig nem lenne taktikus nyilvánosságra hozni a jegyzéket. Mindketten megerősítették viszont, hogy a várat – ahol értesüléseink szerint az étkezdét és a tornatermet lehetne leghamarabb az egyetem céljaira felhasználni, majd az átalakítás után további objektumokat is – a város veszi meg. Érvényes szerződés van ugyanis a hadügyminisztérium és a város között a vár eladásáról, amitől nem kívánnak visszalépni.